2017. feb 15.

Márquez: Utazás Kelet-Európában

betűzte: pr-cikkes
Márquez: Utazás Kelet-Európában

Új könyv - Utazás Kelet-Európában - Gabriel García Márquez, teljes nevén Gabriel José de la Concordia García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író, újságíró, kiadó és politikai aktivista. Élete legnagyobb részét Mexikóban és Európában töltötte, haláláig Mexikóvárosban élt

Új könyv a Nobel-díjas írótól

Gabriel García Márquez: Utazás Kelet-Európában

Fordította: Székács Vera és Scholz László

A kötet García Márqueznek a keleti blokk államaiban 1957-ben tett látogatásáról írt útinaplóit, riportjait tartalmazza. A fiatal újságíró a moszkvai Világifjúsági Találkozó résztvevőjeként Budapesten, Kelet-Berlinben, Csehszlovákiában és Lengyelországban is járt. A riportok egyúttal sajátos korrajzok - a szerzőt itt is az élet izgatja: a mindennapok pulzálása, a szokások, a gesztusok, az emberi arcok. A tudósítások a fiatal baloldali értelmiségi eszmélésének dokumentumai is: ezekben az országokban, ezekben az években egészen mást jelentett kommunistának lenni, ahogyan ezt a kolumbiai vendég is megtapasztalhatta. A könyvet Székács Vera és Scholz László fordította.

„A villamosmegállóban felszálltam az első villamosra. A zsúfolt kocsiban úgy nézett rám a tömeg, mintha más bolygóról érkeztem volna, de se kíváncsiság, se meglepetés nem áradt a tekintetükből, csak zárkózottság és bizalmatlanság. Mellettem egy gyümölcsdíszes, ósdi kalapot viselő öregasszony Jack Londont olvasott – magyarul. Megszólítottam angolul, majd franciául, de egy pillantásra sem méltatott. Leszállt a következő megállónál, könyökkel tört utat magának, az volt a benyomásom, hogy nem ott kellett volna leszállnia. Ő is félt.
Megszólított magyarul a kalauz. Elmutogattam, hogy nem beszélem ezt a nyelvet, mire megkérdezte, hogy tudok-e németül. Idősebb, kövér férfi volt, borvirágos az orra, összedrótozott a szemüvege. Mikor megmondtam, hogy angolul beszélek, többször is elismételt egy mondatot, de én nem értettem. Kétségbeesettnek látszott. Ahogy leszálltam a végállomásnál, a kezembe nyomott egy cédulát, melyre ez volt írva angolul: »Isten óvja Magyarországot.«”

Sylvia Day: Rabul ejtve

Crossfire sorozat Végre itt a nemzetközi sikersorozat várva várt 4. része: Eva és Gideon szenvedélyes szerelmének története folytatódik Gideon angyalkának hív, pedig ő a csoda az életemben. Az én gyönyörű, sebzett harcosom, aki elszántan küzd, hogy lemészárolja a démonjaimat, de a sajátjaival nem akar szembenézni. Fogadalmunknak még jobban össze kellett volna kovácsolnia bennünket, ám ehelyett felszaggatta a régi sebeket, felszínre hozta a fájdalmat, a bizonytalanságot. Éreztem, hogy Gideon kicsúszik a kezem közül, hogy legszörnyűbb félelmeim valóra válnak, hogy elveszítjük egymást… Életünk legboldogabb időszakára árnyékot vetett a múltja, és pusztulással fenyegetett mindent, amiért olyan keményen megdolgoztunk. Borzasztó válaszút elé kerültünk: vagy az ismerős, biztonságos lét, amit megismerkedésünk előtt éltünk, vagy a harc egy olyan jövőért, ami hirtelen lehetetlen, reménytelen álomnak tűnik…

Karl Ove Knausgård: Harcok

A Harcok című kötettel zárul Karl Ove Knausgård önéletrajzi regényfolyama. A kötet egy alkotói és lelkiismereti válságba keveredett férfi vallomása, méltó lezárása a 21. századi világirodalom egyik legizgalmasabb írói kísérletének.

A szerző Malmőben él második feleségével, Lindával és három gyerekükkel. Az első Harcom-regény, a Halál megjelenése előtt elküldi a kéziratot a könyvben szereplő néhány ismerősének, mire kirobban a családi botrány. Nagybátyja perrel és a kötet publikálásának megakadályozásával fenyegeti, és eléri, hogy Knausgård kételkedni kezdjen, hitelesen ábrázolta-e gyerekkorát és apja halálának körülményeit. Miközben teljesen elhatalmasodik rajta a bűntudat és a kétségbeesés, nem hanyagolhatja el apai teendőit.

A saját és családja életéről szóló szakaszok közé Knausgård hosszú esszét ékel az antiszemitizmus természetéről, Paul Celan Szűkmenet című verséről, Káin és Ábel történetéről, Turnerről, Leonardo da Vinciről, a Harmadik Birodalom nyelvéről, a Mein Kampfról, és arról, hogyan jutott el Adolf Hitler egy vasmarkú apa mellől Németország élére.

A Harcok című regénnyel magyarul is teljessé válik a sokak szerint botrányos, mások szerint kíméletlenül őszinte önéletrajzi sorozat. Első darabjában, a Halálban Knausgård saját gyermekkorát és apja életét írja meg annak halálán keresztül. Leszámol vele és elszámol magával, részletesen taglalva a gyarló apa és a tékozló fiú közötti konfliktusokat. A Szerelem című második kötetben az elvált író Stockholmba költözik, és kénytelen egyszerre folytatni és újrakezdeni az életét. Itt találkozik második feleségével, leendő gyermekei anyjával. Monumentális életrajzi sorozatának harmadik részében, a Játékban nem a felnőtt szerző tekint vissza fiatalabb énjére, hanem a kisgyerek meséli el, hogyan bukdácsolta végig a gyerek- és kamaszlét fájdalmas, felejthetetlen és kikerülhetetlen állomásait. A Harcom sorozat negyedik része, az Élet közelkép a kamaszkor vágyairól és szenvedéseiről, szégyenről, megaláztatásról és kontrollálhatatlan érzelmekről. Az Álmokban, a sorozat ötödik kötetében a fiatal felnőtt Karl Ove Bergenbe költözik, hogy a helyi íróakadémiára járjon, és teljesen az írásra koncentrálhasson. A regényben tizenkilenc éves korától a harmincas évei elejéig követhetjük Knausgård szerelmeit, szorongásait, összetört és megvalósult álmait.

A sorozat első két kötete, a Halál és a Szerelem Petrikovics Edit fordításában jelent meg. Patat Bence, a további négy kötet fordítója azoknak ajánlja a Harcokat, „akiket érdekel, hogyan élte meg a szerző az első kötetek megjelenése utáni botrányt és családi konfliktusokat, de azoknak is, akik Paul Celan Szűkmenet című versének Knausgård-féle értelmezése miatt veszik majd kezükbe a könyvet”.

A Harcom sorozat nem követeli meg az időrendet, az olvasó bármelyik kötetnél bekapcsolódhat, maga dönthet arról, honnan, melyik könyv kínálta ajtón lép be a több ezer oldalas életrajzi szövegvilágba.

___________________

Új könyv az Arvisuráról

Szólj hozzá

könyv magyar