2017. sze 29.

Hogyan keletkezett a Balaton?

betűzte: pr-cikkes
Hogyan keletkezett a Balaton?

balaton-keletkezese-mese.pngA Balaton keletkezése

Ez abban az időben történt, amikor az isten még a földön járt. Szent Péter, Szent József és Jézus együtt vándoroltak, koldus ruhában utaztak. Egyszer késő este egy nagyon gazdag faluhoz értek. Késő is volt, meg nagyon csúnya idő jött, dörgött, villámlott. Valami szállás után kellett nézni.

Bekopogtattak hát egyik házhoz, de kizavarták őket. Kopogtak a másiknál is, onnan kitessékelték őket. Az utolsó háznál már sírtak, de senki szállást nem adott nekik. „Ilyen meg amolyan csavargók, akik biztos, hogy lopnak, még talán tetűjük is van!” – hát nem engedték be őket, minden háznál elkergették őket.

A falu szélén, kicsinykét távolabb a falutól, lakott egy szegény ember. De olyan szegények voltak, hogy még kenyerük sem volt. Oda bementek, azok befogadták őket.

– Itt alhatnak, jó emberek, adunk mi szállást, de csak azon a priccsen, a deszkán. Nagyon restelljük magunkat, de még takarót sem tudunk adni, olyan szegények vagyunk.

– Ne restellje magát, bácsikám! Jó lesz nekünk így is. Megalszunk mi ott. Csak az a fontos, hogy ebben a csúf időben van hová behúzódni.

A szegény embernek volt egy csomó gyereke. Azok ott körül sírtak.

– Miért sírnak ezek a gyerekek?

– Ezek azért sírnak, mert nincs egy falat kenyerünk. Éhesek.

Hát az asszony tehéntrágyát sütött a gyerekeknek, hogy valamit ehessenek, éhen ne haljanak. Azokat a lepényeket összeszedte, betette a kemencébe. Amikor gondolta, hogy már megsült, szedi ki a kemencéből. De mi volt abban? Fehér kenyér, sült hús, pecsenye, bor, meg mindenféle. (A kenyér szebb volt, mint nálunk itt a boltban.)

Amikor az asszony mindent behozott, imádkozni kezdett, hogy a jóisten adta.

– Miért imádkozik, menyecske? – kérdezték tőle ezek a koldusok.

– Megköszöntem annak, aki adta. Jöjjenek maguk is, egyenek belőle! Vacsorázzanak velünk!

Az egész család jóllakott, meg elbeszélgettek. Közben a szegény asszony várandós volt, állapotos. Vacsora után kezdett rosszul lenni. A lámpát lehúzták. Meg is született a gyerek. Könnyen szült az asszony, egy szép nagy fia lett.

Közben a három vándor beszélgetni kezdett.

–Te József, mit rendeljünk ennek a gyereknek? Mi legyen a sorsa? – azt mondja.

– Gazdagabb legyen, mint bárki itt a faluban!

– Meddig éljen? – ezt meg Pétertől kérdezte.
 – Ameddig az isten akarja – mondta rá. Ez a család meg itt maradjon ebben a házban, de az olyan legyen, hogy a királynak se legyen különb ennél!

– A gazdag falu pedig süllyedjen el, – felelt rá Jézus – ámen.

Másnap reggel, amikor felkeltek, hát csak nézett a szegény ember családja. Csodálkoztak. Palotában ébredtek fel. A falu helyén meg nagy víz keletkezett, ez lett a Balaton. Úgy, hogy csak a templom tornya látszott ki egy kicsit a vízből.

________________________

  • Eperjessy Ernő gyűjtése
  • Kép: A Balaton keletkezése - Ferkovics József rajza
  • A commmunity.eu megszűnt archívumából

    A Balaton keletkezése, Hogy keletkezett a Balaton? - mese, népmese gyűjtés, folklór szöveg, népköltészet, laptop kijelzőre magyar klaviatúrán írt, optimalizált honlapon megjelenő magyar irodalom

A Balaton keletkezéstörténete

A Balaton, Kelet-Közép-Európa legyagyobb édesvízi tava. Legnagyobb mélysége 11 m, átlagos mélysége 3-4 m. A déli parton sekélyebb a víz, ezért nyáron hamar felmelegszik. Északi partján a Bakony erdő-borította hegyei emelkednek. A tó viszonylag fiatal.

  • A földtörténeti harmadkor végén, a pliocén korszak elején a mai Magyarország területének nagy részét a Pontusi-tenger öble borította.
  • E tenger maradványa a Pannon-tó, amelyet a beömlő vizek hordaléka lassan síksággá töltött fel. A pannon üledék (agyag és homok) lett később a Balaton teknőjének vízzáró rétege.

A pannon rétegekben találjuk a „kecskeköröm”-nek nevezett kagylóhéjat. A néphagyomány a Balaton keletkezésével hozza ezt kapcsolatba, ez azonban nem egyéb kedves mesénél.

  • A pliocén korszak végén hegyképző erők tördelték össze a vidék felszín alatti kőzeteit.
  • A repedéseken keresztül utat talált a Föld belsejének izzó magmája, vulkáni tevékenység kezdődött. A felszínre ömlő láva kihűléséből keletkezett a bazalt.

A bazalt megvédte az alatta fekvő pannon rétegeket a szél, víz, fagy pusztító hatásától a szép balatoni bazalthegyek az eredeti pannon térszín magasságát tárják tehát a kutató szem elé. Ismeretes, hogy bazalt hegyeink lába pannon homok és agyag, és csak a hegytetőn találunk bazaltot. Ezért „tanúhegyek” ezek. Legszebb bazalthegyeink a tó északi partján találhatók, de Balatonboglár és Fonyód dombjain is megtalálhatjuk az egykori bazalttakaró nyomait. A Balaton tükrénél magasabb Tihanyi-félsziget is a vulkáni működés kőzeteinek köszönheti megmaradását. A tűzhányók működését vulkáni utóműködés követte.

Kezdetben forró vizek törtek felszínre.A Tihanyi-félszigeten mintegy 100 gejzírkúpot épített a feltörő meleg víz, de ez vájta ki a tapolcai Tavasbarlang járatait is. A vulkáni utóműködés emlékét őrzi a világhírű Hévízi-tó. E tevékenység utolsó fejezetét szénsavas ásványvizek feltörése jelzi, legismertebb közülük a balatonfüredi és a kékkúti savanyúvíz.

  • A földtörténet következő szakaszában, a pleisztocénben kezdődött a jégkorszak. Ennek utolsó eljegesedése idején észak-déli és erre csaknem merőleges törések szántották át területünket
  • a kéregdarabok bezökkenése folytán kezdett kialakulni, a mai Balaton medre.
  • a csapadékvíz összegyűlhetett a mederrendszerben
  • Így alakulhatott ki a Balaton, mintegy 22000 évvel ezelőtt.

A Tihanyi-félszigeten három kisebb tó is kialakult, a vulkáni erupció lesüllyedt kalderájában. A Belső-tó, a Külső-tó és a Rátai-csáva ma is megtalálható itt. A Belső-tó ma kedvelt horgásztó, míg a Külső-tó az állatok védett paradicsoma.

  • Keletkezése idején a Balaton sokkal nagyobb volt, mint ma.

Víz borította az Alsó-Zala-völgyet, a Kis-Balaton térségét, a Somogyi Nagyberket és a Tapolcai-öblöt is. A Tapolcai –öböl vízéből szigetként emelkedtek ki a szigligeti hegyek, a Szentgyörgyhegy, ekkor volt sziget Tihany, Fonyód és Boglár is. Kezdetben a Balaton vízállása mintegy 12 m-rel volt magasabb, mint ma. A magas vízállás idején a ma is uralkodó északi szél hatására turzásrendszer épült végig a somogyi parton. Erre települtek a déli part községei, ezen halad az út és a vasút is.

  • A Balaton egykori magas vízállását az e korban keletkezett Sió vezette le.
  • Mintegy 12000 évvel ezelőtt a vízállást a felmelegedő, csapadékszegényebb klíma csökkentette.
  • Az átmeneti kőkor idején, csaknem kiszáradt a Balaton.
  • Kb. 7000 évvel ezelőtt újból csapadékos lett a klíma, s ekkor a tómedence újból feltöltődött vízzel.

Az egykori Balaton nagyságát a tőzegmezők alapján lehet ma felmérni. A tőzeg a vízi növényzet felhalmozódásából keletkezik. Tőzeget találunk az Alsó-Zala-völgyben, a Kis-Balaton térségében, ahol kis nyílt víz az óriási nádréteg utal arra, hogy valaha a tó hullámzott itt. A Nagyberek tőzegén ma mezőgazdasági művelés folyik, a Tapolcai-öbölben pedig az utat és vasutat is hatalmas kitérőre kényszeríti a süppedő tőzegmező.

A Balaton születése - legenda

A legenda szerint a történelem előtti időkben valaha óriások lakták be a tájat, amit a Jóisten is örömében teremtett. A Badacsony tágas fennsíkján élte mindennapjait Balaton, az utolsó óriás lányával, Haláppal.
Jó viszonyban voltak a hegy lábán elő emberekkel, Halápnak játszótársa is akadt közöttük. A fiatal emberleány azonban gyorsan felcseperedett és végleg elhagyta óriás játszópajtását. Halápot hamar elemésztette a bánat, amit az egyedüllét miatt érzett.

Miközben Balaton leánya síremlékét építette, egy nagy kõre lelt. Emlékezett rá, hogy valaha réges-régen ez a kő a sellők oltára volt. Amint megemelte, elveszítette egyensúlyát, és a súlyos teher maga alá temette. Az elmozdított kő alól víz tört föl és csak folyt megállíthatatlanul. Míg egy napon az emberek arra ébredtek, hogy a hegy lába előtt szelíden hullámzó tó ringatja lágyan a Nap sugarait.

A nagy vizet azóta is Balatonnak hívják.

______________________

Magyar irodalom - Írók a Balatonnál

Ady Endre - 1917 májusában Csinszkával pihent a füredi szanatóriumban. Ekkor alkotta a Nagy szárazság idején és a Véresre zúzott homlokkal című versét.

Batsányi János - 1773-1775 között a keszthelyi ferences rendház és gimnázium tanulója. Utolsó magyarországi útján 1800. július 22-én látogatta meg a híres gyógyhatású fürdőt Balatonfüreden.

Berzsenyi Dániel - 1817-ben részt vett az első keszthelyi Helikon-ünnepségen. 1820-1824 között volt látogatója Balatonfürednek. A füredi kúthoz című verse ennek állít emléket.

Csokonai Vitéz Mihály - 1796 júniusában Balatonfüreden írta A tihanyi ekhóhoz címmel ismerté vált költeményét. A vers eredeti címe A füredi parton volt! Ide tartozik még a szántódi révcsárda falán lévő emléktáblán (felavatva 1936-ban), mely szerint Csokonai "e révház ősi falai között írta 1798. június havában A tihanyi echóhoz című költeményét". Csokonai egyébként 1800-ban járt Tihanyban. Keszthelyen Festetics gróf vendégeként írta A békekötés című ódáját.

Déry Tibor - 1966-ban vásárolt házat a füredi Tamás-hegyen. Az itt töltött időkről írt az Ítélet nincs című önéletrajzi regényében, illetve a Napok hordaléka című naplójában.

Eötvös Károly - 1870 és 1878 között tartózkodott Veszprémben. Nagyon sokszor megfordult Balatonfüreden is, amiről részletesen ír az Utazás a Balaton körül című korszakos könyvében. Szigligeten is többször járt.
Festetics György gróf - 1790 és 1820 között Keszthelyt az ország legfontosabb kulturális központjává fejlesztette. A gróf egykori palotájában működik ma a Helikon Kastélymúzeum és a Helikon Könyvtár. A Helikon Könyvtár az egyetlen épen maradt főúri gyűjteményünk, amely számos értékes régiséget őriz: kódexet, ősnyomtatványokat, első kiadású Voltaire-, Rousseau- és Descartes-műveket. Festetics anyagilag is támogatta a magyar írókat. A mecénás legfigyelemreméltóbb tevékenysége a Helikon-ünnepségek megrendezése volt.

Garay János - 1847-ben Füreden írta a Balatoni kagylók című versciklusát és az Úti képek című prózáját.

Illyés Gyula - Feleségének háza a tihanyi Alsó-Kopasz-hegy dűlőjében állt. A költő 1943-tól haláláig (1983) idejének jelentős részét itt töltötte. Ez idő alatt számos magyar és külföldi író fordult meg nála: Németh László, Szabó Lőrinc, Veres Péter, Déry Tibor, Keresztury Dezső, Sarkadi Imre, Weöres Sándor, Károlyi Amy, Hidas Antal, Lipták Gábor, Bertha Bulcsu, Paul Eluard, Louis Aragon, Tristan Tzara. Számos műve született itt. Többek között: Könny közt reményben, Nyugat felé, A sors elé, Jegyzőfüzet, Az állomásról jövet, Új nép a parton, őszi Tihanyból, Fügebokrok, Aggódó szív, Tihanyi barátaimhoz, Ozorai példa, Fáklyaláng, Tűvetők, Dózsa György, A különc, Ingyen lakoma, Ebéd a kastélyban, Szíves kalauz, Kháron ladikján verseket, drámákat, elbeszéléseket, köteteket. És itt írta meg leghíresebb költeményét, az Egy mondat a zsarnokságról címűt.

Jókai Mór - Szívesen ruccant át Balatonakaliba egy kis borozgatásra (Enyim, tied, övé) Füredi tartózkodása alatt (1870-1886). Balatonfüred már korábban megigézte, 1857-ben elragadtatással ír A magyar Tempevölgy című regényében a fürdőtelepről és a kőszínházról (A Dunántúl első kőszínháza volt. lásd még Kisfaludy). Ezen írásában megemlékezik 1857-es keszthelyi látogatásáról is. Füreden olyan jelentős regényeket írt, mint a Fekete gyémántok (1870), A jövő század regénye (1872), És mégis mozog a föld (1872), Az aranyember (1872), az Asszony kísér, Isten kísért (1882), a Szeretve mind a vérpadig (1882) és A lőcsei fehér asszony (1885). Az aranyember című regényében a téli Balaton egyik legszebb leírását találjuk meg. A mű nyolc (!) hét alatt készült el, főszereplőjét - Tímár Mihályt - Michelini János veszprémi gabonakereskedőről mintázta meg. (Révfülöpön is gyakorta járt, barátjánál, Czigány Károlynál. Az aranyember másik szereplőjének nevét - Krisztyán Tódort - innen hozta.) Jókai Mór egykori balatonfüredi villája ma Jókai-emlékház.

József Attila - 1937-ben Balatonszárszón érte a halál. A tragikus esemény után itt temették el. Négy és fél év múlva újratemették a Kerepesi temetőben. Tizenkét évig nyugodhattak itt hamvai, 1959-ben áthelyezték a Munkásmozgalmi Panteonba. József Attila Emlékmúzeum és emlékhely található Balatonszárszón.

Karinthy Frigyes - Siófokon halt meg 1938. augusztus 29-én.

Képes Géza - Szántódon írta 1952-53-ban a Vajúdó világ és a Balatoni dalok című kötetét.

Kisfaludy Sándor - Badacsonyban ismerte meg Szegedy Rózát, akit később feleségül is vett. Több versében is népszerűsítette Badacsonyt (pl. Csobánc). A Kisfaludy-ház ma vendéglő. Vele szemben a Szegedy Róza-ház található, ami a Szegedy Róza Irodalmi Emlékmúzeumnak ad helyet. Itt található a Balatoni Almanach, amit huszonnyolc költőnk írt alá tussal. Kisfaludy több művét is ebben a házban írta: Két szerető szívnek története, A boldog szerelem. Kezdeményezésére 1831. július 2-án ünnepélyes előadással nyílt meg a közadakozásból épült balatonfüredi színház. A színház építésével és igazgatásával őt bízták meg. Kisfaludy kedvelte még Szigligetet is, háza is volt ott.

Kodolányi János - 1939-ben vásárolt telket és épített házat Balatonakarattyán. Itt írta meg Az égő csipkebokor című regényét. A Visszapillantó tükör című életrajzi művében akarattyai emlékeit idézi fel.

Krúdy Gyula - 1927-ben kezeltette magát a füredi szívszanatóriumban. Ennek irodalmi megjelenítését a Mákvirágok kertje című regényében találhatjuk.

Lipták Gábor - Házuk - Balatonfüred, Petőfi Sándor u. 34. - valóságos irodalmi zarándokhely volt az ötvenes években. Alig akadt olyan jelentős író, irodalmár ebben az időszakban, aki ne fordult volna meg náluk.

Móra Ferenc - 1932-ben Balatonföldváron kezdte meg írni az Aranykoporsó című regényét.

Móricz Zsigmond - Az 1930-as évek egyik nyarán, Németh László vendégeként írta Balatonkenesén híres kenesei jegyzeteit.

Németh László - Az 1920-1930-as években gyakran nyaralt Balatonkenesén. Emlékeit a Családias falanszter című utópikus írásában elevenítette fel. 1955-től a Tihanyhoz tartozó Sajkódon töltötte élete nagy részét. Részben itt írta esszéit, amelyet Sajkódi esték címmel gyűjtött kötetbe. Németh László a füredi szívkórházban kezeltette magát 1956-57-ben. Erről a Levelek a hipertóniáról című művében számol be.

Pálóczi Horváth Ádám - Költő, a magyar zenei folklór úttörője 1782-től 1797-ig lakott és gazdálkodott Balatonfüreden. Barátja - Kazinczy Ferenc - Úti naplójában 1789-es látogatásáról ír, amit emléktáblával örökítettek meg az Ady Endre u. 13. számú ház falán (1981). Pálóczinak Szántódpusztán is volt uradalma. Számos irodalmi művet alkotott itt. Például a Szántódi tus, Egy szép asszony mentsége… című költeményeket, illetve az Ötödfélszáz énekek című népdalgyűjteményt.

Petőfi Sándor - 1841 nyarán járt Balatonfüreden, ősszel Keszthelyen. Füreden a színház társulatához szeretett volna beállni segédszínésznek, de nem fogadták be.

Pilinszky János - Szülei vásároltak házat Balatonkenesén. ő is gyakran megfordult itt.

Sarkadi Imre - A Viharban című művében szerepelteti Balatonakalit. Az irodalmi felhasználás arról tanúskodik, hogy az író jól ismerte a falut.

Szabó Lőrinc - Balatonbogláron kezdte írni A huszonhatodik év szonettjeit (1950). Balatonföldváron Moliere-t fordított az egyik fővárosi színház megrendelésére (1950). Ábrahám-hegyen Bernát Aurél villájában is megfordult hosszabb-rövidebb időre. A festőművész le is festette. Itt fordította többek között Moliere Nők iskolája című vígjátékát, Villon verseit, amelyeket korábban Faludy átköltött, és itt írta meg a Vereség után című művének két utolsó részét.

Szép Ernő - 1914 nyarán üdült Balatonfüreden.

Tamási Áron - 1951. december 2-án részt vett a balatonfüredi szívkórház színjátszó csoportjának előadásában bemutatott Bor és víz szüreti játékának premierjén.

Tatay Sándor - Tavasztól őszig Badacsonylábdiban lakott. Számos művet írt a badacsonyi emberekről, a táj szépségéről.

Tsúszó Sándor inkognitóban az 1990-es évek elején kétszer volt vendége a Szigligeti Alkotóháznak. Feltűnést keltett, hogy már akkor egy korai notebook billentyűzetét verve írta avantgárd verseit.

Vörösmarty Mihály - Többször is megfordult Füreden. Egyik látogatásának emlékét őrzi "A füredi szívhalászat", illetve a Rossz bor és Jó bor című versei.

______________________

magyar billentyűzet, laptopon szöveg írás

A klaviatúra, tasztatúra, keyboard vagy magyar nevén a billentyűzet a notebook fő beviteli hardver eszköze, az írott szöveg és a gép működését befolyásoló utasítások bevitelére szolgál. Mind az asztali számítógép, mind a laptop klaviatúrája nagyon hasonlít a mechanikus írógépek betűgombsorához

Szólj hozzá

magyar mese irodalom folklór népköltészet népmese