Hogyan keletkezett a Balaton?

2017.09.29. 14:05

balaton-keletkezese-mese.pngA Balaton keletkezése

Ez abban az időben történt, amikor az isten még a földön járt. Szent Péter, Szent József és Jézus együtt vándoroltak, koldus ruhában utaztak. Egyszer késő este egy nagyon gazdag faluhoz értek. Késő is volt, meg nagyon csúnya idő jött, dörgött, villámlott. Valami szállás után kellett nézni.

Bekopogtattak hát egyik házhoz, de kizavarták őket. Kopogtak a másiknál is, onnan kitessékelték őket. Az utolsó háznál már sírtak, de senki szállást nem adott nekik. „Ilyen meg amolyan csavargók, akik biztos, hogy lopnak, még talán tetűjük is van!” – hát nem engedték be őket, minden háznál elkergették őket.

A falu szélén, kicsinykét távolabb a falutól, lakott egy szegény ember. De olyan szegények voltak, hogy még kenyerük sem volt. Oda bementek, azok befogadták őket.

– Itt alhatnak, jó emberek, adunk mi szállást, de csak azon a priccsen, a deszkán. Nagyon restelljük magunkat, de még takarót sem tudunk adni, olyan szegények vagyunk.

– Ne restellje magát, bácsikám! Jó lesz nekünk így is. Megalszunk mi ott. Csak az a fontos, hogy ebben a csúf időben van hová behúzódni.

A szegény embernek volt egy csomó gyereke. Azok ott körül sírtak.

– Miért sírnak ezek a gyerekek?

– Ezek azért sírnak, mert nincs egy falat kenyerünk. Éhesek.

Hát az asszony tehéntrágyát sütött a gyerekeknek, hogy valamit ehessenek, éhen ne haljanak. Azokat a lepényeket összeszedte, betette a kemencébe. Amikor gondolta, hogy már megsült, szedi ki a kemencéből. De mi volt abban? Fehér kenyér, sült hús, pecsenye, bor, meg mindenféle. (A kenyér szebb volt, mint nálunk itt a boltban.)

Amikor az asszony mindent behozott, imádkozni kezdett, hogy a jóisten adta.

– Miért imádkozik, menyecske? – kérdezték tőle ezek a koldusok.

– Megköszöntem annak, aki adta. Jöjjenek maguk is, egyenek belőle! Vacsorázzanak velünk!

Az egész család jóllakott, meg elbeszélgettek. Közben a szegény asszony várandós volt, állapotos. Vacsora után kezdett rosszul lenni. A lámpát lehúzták. Meg is született a gyerek. Könnyen szült az asszony, egy szép nagy fia lett.

Közben a három vándor beszélgetni kezdett.

–Te József, mit rendeljünk ennek a gyereknek? Mi legyen a sorsa? – azt mondja.

– Gazdagabb legyen, mint bárki itt a faluban!

– Meddig éljen? – ezt meg Pétertől kérdezte.
 – Ameddig az isten akarja – mondta rá. Ez a család meg itt maradjon ebben a házban, de az olyan legyen, hogy a királynak se legyen különb ennél!

– A gazdag falu pedig süllyedjen el, – felelt rá Jézus – ámen.

Másnap reggel, amikor felkeltek, hát csak nézett a szegény ember családja. Csodálkoztak. Palotában ébredtek fel. A falu helyén meg nagy víz keletkezett, ez lett a Balaton. Úgy, hogy csak a templom tornya látszott ki egy kicsit a vízből.

________________________

  • Eperjessy Ernő gyűjtése
  • Kép: A Balaton keletkezése - Ferkovics József rajza
  • A commmunity.eu megszűnt archívumából

60 éves az Élet ÉS Irodalom

2017.05.29. 14:22

tisztelet az és-nek - godot galéria - kiállítás - megnyitó - hatvan éves az élet és irodalom

Az Élet és Irodalom című hetilap 2017-ben hatvan éves

Az évforduló alkalmából kerül sor a TISZTELET AZ ÉS-NEK című kiállításra, amelyet a laphoz kötődő képzőművészek munkáiból rendezett a szerkesztőség és a Godot Galéria. Megnyitó: 2017 június 7. szerda 18 óra / Fehér László: Az Örök ÉS-es:

feher-laszlo-elet-es-irodalom.jpg

A megnyitó műsorán közreműködik: Váncsa István | Grecsó Krisztián | Darvasi László | Dóra Attila szaxofon

Boldog születésnapot, Élet és Irodalom!

Váncsa István írja:

Az ÉS legelső számának első oldalán Ferenczy Béni egyik alkotása, az ötödiken Hincz Gyula rajza, a nyolcadikon Medgyessy Ferenc Táncosnője szerepelt, egyébként pedig a fejléc toldaléka szerint az Élet és Irodalomban nemcsak élet és irodalom, hanem „Színház, Művészet” is található. Mindamellett eleinte csak a kultúrpolitikai szándék volt tisztázott: elhitetni az olvasóval, hogy a forradalom leverése után a szellemi élet visszazökkent a normális kerékvágásba, de például a képanyag kiválogatásának szempontjait illetően bizonytalanság uralkodott. Nem túl sokáig. A szerkesztőség hamarosan ráébredt, hogy ebben a lapban fotónak nincs helye, a korabeli nyomdatechnika adottságaiból fakadóan pedig festménynek se nagyon, ide leginkább fekete-fehér grafika való, tusrajz, metszet, rézkarc, effélék. Később a magasnyomást ofszet váltotta fel, Nagy Lászlót Bán András, őt pedig Szikszai Károly, a lényeg azonban nem változott. Az ÉS az egyetlen olyan – viszonylag széles körben ismert – sajtótermék, amelyben az olvasó a kortárs magyar grafika legkiválóbb művelőinek munkáival találkozik, ez így megy immár hatvan esztendeje, és ha rajtunk múlik, így is marad.

A kiállító művészek:

Bada Dada Tibor
Fehér László
Fekete Szilvia
feLugossy László
Gaál József
Gerlóczy Sári
Haász István
El Kazovszkij
Kondor Béla
Kopasz Tamás
Kovács Péter
Könyv Kata
Nádler István
Šwierkiewicz Róbert
Szemethy Imre
Szikora Tamás
Szikszai Károly
Szotyory László
Szurcsik József
Szüts Miklós
Vásárhelyi Antal
Vojnich Erzsébet
el-kazovszkij_koteltancos-orangyallal.jpg
El Kazovszkij: Kötéltáncos őrangyallal

 

Továbbá a kiállításon látható Esterházy Péternek az ÉS 1. oldal című könyveihez írt kézírásos jegyzete. | A kiállítás kurátora Kozák Gábor.

Megtekinthető június 24-ig keddtől péntekig 9 és 14, szombaton 10 és 13 óra között.

Élet és Irodalom

60-eves-elet-irodalom_tisztelet-es-nek.jpg

Az Élet és Irodalom (röviden ÉS) című magyar irodalmi-közéleti hetilap 1957 óta jelenik meg. Ezen a néven 1923-ban már megjelent magyar folyóirat, jogfolytonosság azonban nincs a két orgánum között. Az ÉS olvasói elsősorban a nagyvárosi értelmiség köréből kerülnek ki, a lapot határozott politikai arculata, rendszerkritikus attitűdje különbözteti meg más irodalmi periodikáktól. Irodalomszemléletében a minőségelv mellett a kulturális progresszio és az olvasmányosság mellett egyaránt elkötelezett. 

Konkrétabban értékelve a lap politikai nézetét ma liberálisnak mondhatjuk: olyan szabadságeszmények mellett kötelezi el magát, mint az egyén szuverenitása az állammal szemben, a kisebbség, a másság, a szabadságjogok védelme, ide értve a szólásszabadságot és a sajtó szabadságát. A lap egyrészt irodalmi megfogalmazásban ad tudósítást a közélet fontos történéseiről, másrészt teret ad kortárs művészek írásainak első nyilvánosságra kerüléséhez, kritikáival pedig hírt ad a művészet számos területéről. Ízlés- és véleményformáló hatása - főleg értelmiségi körökben - jelentős.

Boldog születésnapot, Élet és Irodalom!

Kép és szöveg az ÉS Facebook oldaláról:

Az Élet és Irodalom első száma 1957. március 15-én jelent meg – kétheti irodalmi lapként indult, az 1956-os forradalom után megszüntetett Irodalmi Újság utódjaként. A lap főszerkesztője Bölöni György, felelős szerkesztője pedig Mesterházi Lajos lett. Az első szám 69 540 példányban jelent meg, többek között az 1957. évi Kossuth-díjasok: Németh László, Heltai Jenő, Fodor József és Szabó Lőrinc írásaival.

1957-elso-elet-es-irodalom.jpg

 

TISZTELET AZ ÉS-NEK - GODOT GALÉRIA - program ajánló - esemény budapest - kulturális hír - kortárs magyar irodalom - sajtó - kortárs magyar képzőművészet - kiállítás

HANGOSKÖNYV ÚJDONSÁGOK

Márai Sándor

A gyertyák csonkig égnek

Epres Attila előadásában

Márai Sándor könyve voltaképp nem magáról a szerelemről és nem is a féltékenységről szól. Sokkal több forog kockán: a valódi emberi szeretet, mint a létezés attribútuma. A szerző minden gondolatának az origója az emberi tartás, erkölcs, maga az emberség – és minden más csak okozat, ami abból az örök igazságból indul ki, miszerint különbözünk egymástól, és képesek vagyunk magunktól is elkülönbözni akkor, amikor a hozzánk közel állók formálnak olyanná, amilyenek vagyunk, amilyenekké leszünk, mielőtt létünk szimbolikus gyertyája csonkig égne.


A dolgok ezen a napon végre szólani kezdettek hozzám, valami történt, az élet megszólalt. S ilyenkor nagyon kell figyelni, gondolom. Mert az élet különös jelbeszéde mindennel szól hozzánk ilyen napokon, minden figyelmeztet, minden jel és ábra, csak meg kell érteni. A dolgok egy napon megérnek és válaszolnak.

Sokan Márai legérettebb művének tarják. A regény középpontjában a barátság, hűség és árulás nagy kérdései állnak. De nem pusztán egyes emberi sorsokról van itt szó, hanem egy másik, talán még nagyobb tragédiáról, arról, hogy a régi rend, társadalom széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.

Ajánljuk még

Márai Sándor
Hallgatni akartam
Rátóti Zoltán előadásában
2990 Ft helyett 2542 Ft

„Hallgatni akartam. De aztán megszólított az idő, és megtudtam, hogy nem lehet hallgatni. Szeretném elmondani, mi történt a polgári műveltséggel a tíz évben, amelynek kezdetét az osztrák függetlenség megszűntének, az Anschluss-nak napja jelenti.”

Márai Sándor
Füves könyv
Bálint András, Kulka János, Mácsai Pál és Rátóti Zoltán előadásában
2990 Ft helyett 2542 Ft

E könyv írója nem tanítani akar, hanem tanulni, A könyvekből akar tanulni, melyeket előtte írtak a bölcsek és a beavatottak, az emberek életéből akar tanulni, az élet jeleiből, a betűből, az emberi szívből, a füvekből és az égi jelekből egyszerre. Mert mindez együtt alakítja az emberi sorsot.

Szabó Magda
Kakasszó
Molnár Piroska előadásában
2990 Ft helyett 2542 Ft

Szabó Magda Alvók futása című, első elbeszéléskötetében, melyből hangoskönyvünk történeteit válogattuk, megrendítően ismerős és egyben ismeretlen világ tárul elénk. A novellák művészi színvonaluk szerint a legjobb Szabó Magda regényekével egyenrangúak és egyben szép példái az író sokoldalú tehetségének is. Tartalom: Csé, Domb utca, Nenő, Kakasszó

Kormos István

Vackor az első bében

Hernádi Judit előadásában
1990 Ft helyett 1692 Ft

A Kökörcsin utca végén áll egy híres iskola, óvodáskorból kinővén ment piszén piszénk oda. ELSŐ BÉBE ment az apró,oda ám az a csöpp boglyos, lompos, loncsos és bozontos, piszén pisze kölyökmackó. Rikogatva akkor iskolás lett Vackor.