60 éves az Élet ÉS Irodalom

2017.05.29. 14:22

tisztelet az és-nek - godot galéria - kiállítás - megnyitó - hatvan éves az élet és irodalom

Az Élet és Irodalom című hetilap 2017-ben hatvan éves

Az évforduló alkalmából kerül sor a TISZTELET AZ ÉS-NEK című kiállításra, amelyet a laphoz kötődő képzőművészek munkáiból rendezett a szerkesztőség és a Godot Galéria. Megnyitó: 2017 június 7. szerda 18 óra / Fehér László: Az Örök ÉS-es:

feher-laszlo-elet-es-irodalom.jpg

A megnyitó műsorán közreműködik: Váncsa István | Grecsó Krisztián | Darvasi László | Dóra Attila szaxofon

Boldog születésnapot, Élet és Irodalom!

Váncsa István írja:

Az ÉS legelső számának első oldalán Ferenczy Béni egyik alkotása, az ötödiken Hincz Gyula rajza, a nyolcadikon Medgyessy Ferenc Táncosnője szerepelt, egyébként pedig a fejléc toldaléka szerint az Élet és Irodalomban nemcsak élet és irodalom, hanem „Színház, Művészet” is található. Mindamellett eleinte csak a kultúrpolitikai szándék volt tisztázott: elhitetni az olvasóval, hogy a forradalom leverése után a szellemi élet visszazökkent a normális kerékvágásba, de például a képanyag kiválogatásának szempontjait illetően bizonytalanság uralkodott. Nem túl sokáig. A szerkesztőség hamarosan ráébredt, hogy ebben a lapban fotónak nincs helye, a korabeli nyomdatechnika adottságaiból fakadóan pedig festménynek se nagyon, ide leginkább fekete-fehér grafika való, tusrajz, metszet, rézkarc, effélék. Később a magasnyomást ofszet váltotta fel, Nagy Lászlót Bán András, őt pedig Szikszai Károly, a lényeg azonban nem változott. Az ÉS az egyetlen olyan – viszonylag széles körben ismert – sajtótermék, amelyben az olvasó a kortárs magyar grafika legkiválóbb művelőinek munkáival találkozik, ez így megy immár hatvan esztendeje, és ha rajtunk múlik, így is marad.

A kiállító művészek:

Bada Dada Tibor
Fehér László
Fekete Szilvia
feLugossy László
Gaál József
Gerlóczy Sári
Haász István
El Kazovszkij
Kondor Béla
Kopasz Tamás
Kovács Péter
Könyv Kata
Nádler István
Šwierkiewicz Róbert
Szemethy Imre
Szikora Tamás
Szikszai Károly
Szotyory László
Szurcsik József
Szüts Miklós
Vásárhelyi Antal
Vojnich Erzsébet
el-kazovszkij_koteltancos-orangyallal.jpg
El Kazovszkij: Kötéltáncos őrangyallal

 

Továbbá a kiállításon látható Esterházy Péternek az ÉS 1. oldal című könyveihez írt kézírásos jegyzete. | A kiállítás kurátora Kozák Gábor.

Megtekinthető június 24-ig keddtől péntekig 9 és 14, szombaton 10 és 13 óra között.

Élet és Irodalom

60-eves-elet-irodalom_tisztelet-es-nek.jpg

Az Élet és Irodalom (röviden ÉS) című magyar irodalmi-közéleti hetilap 1957 óta jelenik meg. Ezen a néven 1923-ban már megjelent magyar folyóirat, jogfolytonosság azonban nincs a két orgánum között. Az ÉS olvasói elsősorban a nagyvárosi értelmiség köréből kerülnek ki, a lapot határozott politikai arculata, rendszerkritikus attitűdje különbözteti meg más irodalmi periodikáktól. Irodalomszemléletében a minőségelv mellett a kulturális progresszio és az olvasmányosság mellett egyaránt elkötelezett. 

Konkrétabban értékelve a lap politikai nézetét ma liberálisnak mondhatjuk: olyan szabadságeszmények mellett kötelezi el magát, mint az egyén szuverenitása az állammal szemben, a kisebbség, a másság, a szabadságjogok védelme, ide értve a szólásszabadságot és a sajtó szabadságát. A lap egyrészt irodalmi megfogalmazásban ad tudósítást a közélet fontos történéseiről, másrészt teret ad kortárs művészek írásainak első nyilvánosságra kerüléséhez, kritikáival pedig hírt ad a művészet számos területéről. Ízlés- és véleményformáló hatása - főleg értelmiségi körökben - jelentős.

Boldog születésnapot, Élet és Irodalom!

Kép és szöveg az ÉS Facebook oldaláról:

Az Élet és Irodalom első száma 1957. március 15-én jelent meg – kétheti irodalmi lapként indult, az 1956-os forradalom után megszüntetett Irodalmi Újság utódjaként. A lap főszerkesztője Bölöni György, felelős szerkesztője pedig Mesterházi Lajos lett. Az első szám 69 540 példányban jelent meg, többek között az 1957. évi Kossuth-díjasok: Németh László, Heltai Jenő, Fodor József és Szabó Lőrinc írásaival.

1957-elso-elet-es-irodalom.jpg

 

TISZTELET AZ ÉS-NEK - GODOT GALÉRIA - program ajánló - esemény budapest - kulturális hír - kortárs magyar irodalom - sajtó - kortárs magyar képzőművészet - kiállítás

A Magvető kiadásában rövidesen megjelenik (már előrendelhető) Király István naplója A Kádár-kor Isteni Színjátéka alcím alatt. A szocializmus iránt elkötelezett, Aczél György tanácsadójaként is működött jelentős magyar teoretikus irodalomtörténész, kritikus 1956–1989 között vezetett naplója a kortársak, tanítványok és barátok tanúsága szerint egy betegségét derűvel és méltósággal viselő nagy személyiség vallomása. || Nevére érdemes a Google keresőben adódó weboldalakra is rákattintani, az első helyen mindjárt a Wikipédia kínál információkat.

Király István: Napló 1956–1989

A Kádár-kor Isteni Színjátéka


Király István: Napló 1956–1989Király Istvánt azok is ismerik, akik nem ismerik: ha máshonnan nem, akkor a középiskolai tankönyvekből, Ady kiváló értelmezőjeként, a mégis-morál fogalom megalkotójaként. Király István azonban nemcsak jelentős irodalomtudós volt, hanem egyben a Kádár-kor meghatározó és nagy hatású kultúrpolitikusa is: az ELTE XX. századi magyar irodalom tanszékének professzora komolyan vette a tanári hivatást, miközben Aczél György tanácsadójaként is tevékenykedett.
Lányai egy lakásfelújítás során füzetekre bukkantak – apjuk 1956 és 1989 között vezetett naplójára, amelynek lapjain nemcsak a kor kultúrpolitikai vitái bomlanak ki előttünk, de egy önmagával küszködő, önmaga állandó megújítására törekvő emberről is izgalmas portrét kapunk. A naplót fényképekkel gazdagon illusztrálva, magyarázó jegyzetekkel, annotált névmutatóval adjuk közre.
Tervezett megjelenés: 2017. április | Tervezett oldalszám: 1080 oldal | Méret: 124 x 197 mm | Kötés: Keménytábla védőborítóval | Tervezett ár: 9990 Ft | ISBN: 978 963 14 3512 2

Király István (1921–1989)


király istván google első helyIrodalomtörténész, 1921. július 15-én született Ragály községben.

A Sárospataki Református Gimnázium (1931–1939) elvégzése után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakos hallgatója, s egyúttal az Eötvös Collegium növendéke (1939–1944).

A diploma megszerzése után Debrecenben középiskolai tanárként, illetve 1945-től két éven át az Országos Köznevelési Tanács titkáraként tevékenykedik. 1947–1948-ban az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd – a legendás intézmény felszámolásáig – az Eötvös Collegium tanára. 1949-ben az ELTE irodalomtörténeti tanszékére kerül docensi beosztásba – egyidejűleg a Szabad Nép kulturális rovatának munkatársa. A forradalom után rövid ideig Szegeden tanszékvezető (1957–1959), majd 1960-ban visszakerül az ELTE-re, s onnantól 1988-as visszavonulásáig a XX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék egyetemi tanáraként, majd tanszékvezetőjeként működik.

Már első monográfiájáért (Mikszáth Kálmán, 1952) Kossuth-díjjal tüntetik ki (1953). Figyelme az 1950-es évek végén Ady Endre költészete felé fordul – s a modern magyar költészet úttörőjével kapcsolatos értelmezői vízióját négy vaskos kötetbe tömörítve adja közre (Ady Endre I–II, 1970; Intés az őrzőkhöz I–II, 1982). Pályája utolsó szakaszában ifjúkora meghatározó olvasmányélményeit, Szabó Dezső és Kosztolányi műveit olvassa újra (Útkeresések, 1989; Kosztolányi: Vita és vallomás, 1986), miközben kultúrpolitikai cikkeit, előadásait, fiatalkori irodalomkritikáit gyűjteményes kötetek sorában adja közre (Hazafiság és forradalmiság, 1974; Irodalom és társadalom, 1976; Kultúra és politika, 1987).

Irodalomtudósi és pedagógusi teljesítménye mellett Király szerkesztői tevékenysége is kiemelkedő. 1949–1950, majd 1953–1956 közt a Csillag, 1962–1963 között a Kortárs, 1975–1989 között a Szovjet Irodalom című folyóiratot szerkeszti; 1967-től a Magyar életrajzi lexikon szakszerkesztője, 1970-től haláláig a Világirodalmi lexikon főszerkesztője.

Páratlanul gazdag és változatos kulturális munkája mellett 1975–1985 között Király a XI. kerület országgyűlési képviseletét is vállalja.

1956–1989 között vezetett naplója, valamint a kortársak, tanítványok és barátok tanúsága szerint derűvel és méltósággal viselt betegség után, 1989. október 19-én hunyt el Budapesten.

A szövegbe ágyazott fotó a Magvető kiadó hírlevelével érkezett és a Google keresőben is fellelhető. A felvétel a család tulajdona.

 

A Múlt és Jelen Alapítvány hírlevele: Két évszázad magyar-zsidó költészete. Könyv, vers, irodalom, költészet, antológia, kötet, üzenet, hír, gyűjtemény

magyar-zsido-kolteszet.jpgKét évszázad magyar-zsidó költészete I.

Szerkesztette: Kőbányai János

A magyar-zsidó irodalom fogalma: több nemzedék elkeseredett vitáitól földúlt csatatér. Magától értetődő természetességgel mutatjuk fel az „Észak-fok, titok, idegenség” eredőit, aminek termékeny „honfoglalása” nélkül a modern magyar irodalom elképzelhetetlen.
8 400,00 Ft

 Kedves barátaink!

A MésJ fennállásának legnagyobb vállalkozása hagyta el a mai nap a nyomdát. Mint ez nemegyszer előfordult, a bemutató megszervezésére már nem futotta az erőnkből. Persze most, hogy a kezünkben tarthatjuk több éves munkánk eredményét, nekilátunk, hogy előkészítsük az ünnepélyes fogadtatást, mind Budapesten, mind Jeruzsálemben. Azonban addig is miért tartanánk vissza  a remélhetőleg minél nagyobb számú érdeklődőt, hogy osztozzanak örömünkben? A posztumusz találkozásban a magyar zsidó költészet nagyjaival?

Szerintünk ez az összeállítás a magyar zsidó jelenlét legsokoldalúbb és egyúttal legreprezentatívabb lenyomata. Ez a meggyőződés hajtott minket a többéves kutatómunkánk során. Ezért azt gondoljuk, hogy ezzel a könyvvel közvetlen közelségben kell élnie mindenkinek, akit érdekel a magyar zsidó kultúra, s még szélesebb értelemben, a magyar zsidók története. Ott kell tartania a munkaasztalán vagy az éjjeliszekrényén, hogy bármikor fölidézhesse ezt a tragikumában is nagy, gazdag történetet. Ugyanis kötetünk nemcsak esztétikai, hanem történelmi összefoglalás is. Nem egy regény vagy tudományos monográfia, amit a magyar zsidókról írtak, hanem az az elbeszélés, amelyet a magyar zsidók – „kollektívan” –  magukról írtak.

Ennél azonosabb év végi ajándékot s a vele járó szellemi feltöltődést el sem tudunk képzelni – egy nem akármilyen esztendő után, a következőre erőt merítve.

Célszerű lenne, ha ezt a súlyában (s nem tagadjuk: árában is) nagyszabású antológiát minél nagyobb számban a kiadónktól válthatnák magukhoz.

Mégpedig azért, mert:

  1. A könyvkereskedői árrésekből nálunk maradt összeg a kiadót s vállalkozásunk következő kötetének a mihamarabbi megjelentetését segíti elő.
  2. Mert a könyvből annak, aki ezt külön kéri, 2000 Ft. engedményt adunk.
  3. Aki az ajánlott, sztereóhatást nyújtó irodalomtörténeti könyveket is szeretné megvenni, azoknak e könyvekből 30 %-os kedvezményt adunk.
  4. Ha már a szerkesztőségünkben van, alaposan körülnézhet a kínálatunkban (egy új olvasónak minden könyv új), s ha már elfáradt hozzánk, minden könyvünkből  20 % kedvezményt nyújtunk.

Izraeli olvasóinknak itt üzenjük: a levelezes@multesjovo.hu címen jelentsék be igényüket új könyvünkre, ha el tudnak jönni a jeruzsálemi Héber Egyetemen tartandó bemutatóra, amelynek időpontját később közöljük.
 
A fontos munka utáni jól eső érzést megosztva veletek üdvözöl benneteket
a Múlt és Jövő közössége
 

„Trainspotting az uszodában. Úgy vág szájba,
hogy beleszédülsz.”- Dragomán György



Holtverseny

A Magvető Kiadó

szeretettel meghívja Önt

Totth Benedek

Holtverseny

című regényének bemutatójára
2014. november 5-én 19 órára
a Kazimír Bisztróba
(1075 Budapest, Kazinczy u. 34.)

A szerzővel Dragomán György és Krusovszky Dénes, a kötet szerkesztője beszélget.
Moderátor: Szegő János

 

Totth Benedek: Holtverseny


Magyarország valamelyik elhagyatott, vidéki elkerülőútján egy kamaszokkal teli sportkocsi száguld a koromsötét éjszakában. Éppen elég fenyegető kezdet ez egy regényhez, de még így is váratlan, ami a folytatásban következik. Totth Benedek nem bánik kesztyűs kézzel sem regényalakjaival, sem az olvasókkal első könyvében. A kamaszregény, a krimi, a lélektani thriller és a fejlődési regény elemei keverednek ebben a különös, nyomasztó és olykor mégis humoros, kegyetlen, de nem öncélú prózában. Ha valaki a mai Magyarországra, s a benne meglehetősen elhagyatottan, néha boldogan, többnyire boldogtalanul, olykor szomorúan, de gyakrabban inkább dühösen ténfergő tizenévesekre ismer, nem téved nagyot. Mégsem a társadalomkritikán van a hangsúly, hanem a nagyon is személyes szembenézésen azzal a kamasszal, aki mi magunk is voltunk, vagy lehettünk volna ezen a sivár, nem vénnek való vidéken, ahol még a pánikbeteg elefánt és agorafóbiás vaddisznók sem azok, amiknek látszanak.

Megjelenés: 2014. október 28.
Oldalszám: 248 oldal
Méret: 125 x 197 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 2990 Ft
ISBN: 978 963 14 2906 0


 

Részlet a regényből


Hanyatt fekszem az ágyamban, és alfában gyakorolom a bukófordulót, amikor üvölteni kezd a Sabotage a Beastie Boystól, és elönti a testemet az adrenalin. Miután leesik, hogy a mobilom szól, oldalra fordulok, és tapogatózni kezdek az ágy mellett a padlón. Végül a pólóm alatt találom meg, a cipőmben, valahogy odakerült az éjjel. Felveszem, Bója az, unja magát, és le akar menni a termálba. Nem vagyok még teljesen magamnál, ezért aztán ahelyett, hogy elküldeném a picsába, megbeszélem vele, hogy húsz perc múlva találkozunk a régi mozi mögött. Bóját, legalábbis a hangja alapján, egyáltalán nem viselte meg a tegnap esti buli. Nem emlékszem minden apró részletre, meg ezek az éjszakák amúgy is elég egyformák, de az biztos, hogy sikerült rendesen szétcsapni magunkat. Kinyomom a telefont, és megpróbálom kinyitni a szememet, de túl korán van, meg a redőnyt is elfelejtettem leereszteni az éjjel.
A belváros ilyenkor egy Walking Dead díszletre emlékeztet. Csak a főutcán van egy kis mozgás, néhány tricikliző kisfiú visítozva kerülgeti a zombijelmezben kukázó hajléktalanokat, amúgy ijesztően üres minden. Bója kitalálja, hogy kanyarodjunk el a Fehér Orrszarvú felé, mert valakitől azt hallotta, hogy kurva nagy balhé volt előző éjjel. Én már inkább az uszodába mennék, de semmi kedvem egyedül mászkálni, úgyhogy végül Bójával tartok.