A Múlt és Jövő hírlevele az Auschwitz-tekercs ügyében

Kedves barátaink, olvasóink! 

Nemrégiben jelentettük meg s hirdettük meg ezen a bizony szamizdat rádiuszú kis fórumon Zalman Gradowski Auschwitz-tekercs, A pokol szívében című – nem könyvét, hanem az írása és megtalálása körülményeire is tekintettel – evangéliumát. Kiadványunkhoz Heller Ágnes írt ajánló – olvasásra, elsajátításra biztató – sorokat, amelyek mind a könyv tartalma szempontjából, mind az ajánlás írója oldaláról nem tekinthetők hagyományos reklámszövegnek.

Mint az alább bemutatott dokumentumból is kitetszik, sem az állam, sem más szervezet (beleértve manifeszt zsidó szervezeteket) által nem támogatott könyv formájában alakoskodó evangéliumnak a természetes közönséghez eljuttatása érdekében a legilletékesebbhez fordultunk. Ahonnan a felelős, elemző értékelést meg is kaptuk, amit itt osztunk meg veletek. Egyrészt történelmi felelősségünk okán – hiszen az is történelem, hogyan, milyen ún. narratívák mentén jegecesedik ki az ún. „kollektív emlékezet”. Amely a mi időnkben, a mi munkánk révén zajlik, s ami hamarosan szintén történelemmé hűl ki. Ennek fontos hírvivője, s majd egyszer: nyoma az itt keletkezett dokumentum.

A Magvető kiadásában rövidesen megjelenik (már előrendelhető) Király István naplója A Kádár-kor Isteni Színjátéka alcím alatt. A szocializmus iránt elkötelezett, Aczél György tanácsadójaként is működött jelentős magyar teoretikus irodalomtörténész, kritikus 1956–1989 között vezetett naplója a kortársak, tanítványok és barátok tanúsága szerint egy betegségét derűvel és méltósággal viselő nagy személyiség vallomása. || Nevére érdemes a Google keresőben adódó weboldalakra is rákattintani, az első helyen mindjárt a Wikipédia kínál információkat.

Király István: Napló 1956–1989

A Kádár-kor Isteni Színjátéka


Király István: Napló 1956–1989Király Istvánt azok is ismerik, akik nem ismerik: ha máshonnan nem, akkor a középiskolai tankönyvekből, Ady kiváló értelmezőjeként, a mégis-morál fogalom megalkotójaként. Király István azonban nemcsak jelentős irodalomtudós volt, hanem egyben a Kádár-kor meghatározó és nagy hatású kultúrpolitikusa is: az ELTE XX. századi magyar irodalom tanszékének professzora komolyan vette a tanári hivatást, miközben Aczél György tanácsadójaként is tevékenykedett.
Lányai egy lakásfelújítás során füzetekre bukkantak – apjuk 1956 és 1989 között vezetett naplójára, amelynek lapjain nemcsak a kor kultúrpolitikai vitái bomlanak ki előttünk, de egy önmagával küszködő, önmaga állandó megújítására törekvő emberről is izgalmas portrét kapunk. A naplót fényképekkel gazdagon illusztrálva, magyarázó jegyzetekkel, annotált névmutatóval adjuk közre.
Tervezett megjelenés: 2017. április | Tervezett oldalszám: 1080 oldal | Méret: 124 x 197 mm | Kötés: Keménytábla védőborítóval | Tervezett ár: 9990 Ft | ISBN: 978 963 14 3512 2

Király István (1921–1989)


király istván google első helyIrodalomtörténész, 1921. július 15-én született Ragály községben.

A Sárospataki Református Gimnázium (1931–1939) elvégzése után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakos hallgatója, s egyúttal az Eötvös Collegium növendéke (1939–1944).

A diploma megszerzése után Debrecenben középiskolai tanárként, illetve 1945-től két éven át az Országos Köznevelési Tanács titkáraként tevékenykedik. 1947–1948-ban az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd – a legendás intézmény felszámolásáig – az Eötvös Collegium tanára. 1949-ben az ELTE irodalomtörténeti tanszékére kerül docensi beosztásba – egyidejűleg a Szabad Nép kulturális rovatának munkatársa. A forradalom után rövid ideig Szegeden tanszékvezető (1957–1959), majd 1960-ban visszakerül az ELTE-re, s onnantól 1988-as visszavonulásáig a XX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék egyetemi tanáraként, majd tanszékvezetőjeként működik.

Már első monográfiájáért (Mikszáth Kálmán, 1952) Kossuth-díjjal tüntetik ki (1953). Figyelme az 1950-es évek végén Ady Endre költészete felé fordul – s a modern magyar költészet úttörőjével kapcsolatos értelmezői vízióját négy vaskos kötetbe tömörítve adja közre (Ady Endre I–II, 1970; Intés az őrzőkhöz I–II, 1982). Pályája utolsó szakaszában ifjúkora meghatározó olvasmányélményeit, Szabó Dezső és Kosztolányi műveit olvassa újra (Útkeresések, 1989; Kosztolányi: Vita és vallomás, 1986), miközben kultúrpolitikai cikkeit, előadásait, fiatalkori irodalomkritikáit gyűjteményes kötetek sorában adja közre (Hazafiság és forradalmiság, 1974; Irodalom és társadalom, 1976; Kultúra és politika, 1987).

Irodalomtudósi és pedagógusi teljesítménye mellett Király szerkesztői tevékenysége is kiemelkedő. 1949–1950, majd 1953–1956 közt a Csillag, 1962–1963 között a Kortárs, 1975–1989 között a Szovjet Irodalom című folyóiratot szerkeszti; 1967-től a Magyar életrajzi lexikon szakszerkesztője, 1970-től haláláig a Világirodalmi lexikon főszerkesztője.

Páratlanul gazdag és változatos kulturális munkája mellett 1975–1985 között Király a XI. kerület országgyűlési képviseletét is vállalja.

1956–1989 között vezetett naplója, valamint a kortársak, tanítványok és barátok tanúsága szerint derűvel és méltósággal viselt betegség után, 1989. október 19-én hunyt el Budapesten.

A szövegbe ágyazott fotó a Magvető kiadó hírlevelével érkezett és a Google keresőben is fellelhető. A felvétel a család tulajdona.

 

Új könyv - Utazás Kelet-Európában - Gabriel García Márquez, teljes nevén Gabriel José de la Concordia García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író, újságíró, kiadó és politikai aktivista. Élete legnagyobb részét Mexikóban és Európában töltötte, haláláig Mexikóvárosban élt

Új könyv a Nobel-díjas írótól

Gabriel García Márquez: Utazás Kelet-Európában

Fordította: Székács Vera és Scholz László

A kötet García Márqueznek a keleti blokk államaiban 1957-ben tett látogatásáról írt útinaplóit, riportjait tartalmazza. A fiatal újságíró a moszkvai Világifjúsági Találkozó résztvevőjeként Budapesten, Kelet-Berlinben, Csehszlovákiában és Lengyelországban is járt. A riportok egyúttal sajátos korrajzok - a szerzőt itt is az élet izgatja: a mindennapok pulzálása, a szokások, a gesztusok, az emberi arcok. A tudósítások a fiatal baloldali értelmiségi eszmélésének dokumentumai is: ezekben az országokban, ezekben az években egészen mást jelentett kommunistának lenni, ahogyan ezt a kolumbiai vendég is megtapasztalhatta. A könyvet Székács Vera és Scholz László fordította.

„A villamosmegállóban felszálltam az első villamosra. A zsúfolt kocsiban úgy nézett rám a tömeg, mintha más bolygóról érkeztem volna, de se kíváncsiság, se meglepetés nem áradt a tekintetükből, csak zárkózottság és bizalmatlanság. Mellettem egy gyümölcsdíszes, ósdi kalapot viselő öregasszony Jack Londont olvasott – magyarul. Megszólítottam angolul, majd franciául, de egy pillantásra sem méltatott. Leszállt a következő megállónál, könyökkel tört utat magának, az volt a benyomásom, hogy nem ott kellett volna leszállnia. Ő is félt.
Megszólított magyarul a kalauz. Elmutogattam, hogy nem beszélem ezt a nyelvet, mire megkérdezte, hogy tudok-e németül. Idősebb, kövér férfi volt, borvirágos az orra, összedrótozott a szemüvege. Mikor megmondtam, hogy angolul beszélek, többször is elismételt egy mondatot, de én nem értettem. Kétségbeesettnek látszott. Ahogy leszálltam a végállomásnál, a kezembe nyomott egy cédulát, melyre ez volt írva angolul: »Isten óvja Magyarországot.«”

Sylvia Day: Rabul ejtve

Crossfire sorozat Végre itt a nemzetközi sikersorozat várva várt 4. része: Eva és Gideon szenvedélyes szerelmének története folytatódik Gideon angyalkának hív, pedig ő a csoda az életemben. Az én gyönyörű, sebzett harcosom, aki elszántan küzd, hogy lemészárolja a démonjaimat, de a sajátjaival nem akar szembenézni. Fogadalmunknak még jobban össze kellett volna kovácsolnia bennünket, ám ehelyett felszaggatta a régi sebeket, felszínre hozta a fájdalmat, a bizonytalanságot. Éreztem, hogy Gideon kicsúszik a kezem közül, hogy legszörnyűbb félelmeim valóra válnak, hogy elveszítjük egymást… Életünk legboldogabb időszakára árnyékot vetett a múltja, és pusztulással fenyegetett mindent, amiért olyan keményen megdolgoztunk. Borzasztó válaszút elé kerültünk: vagy az ismerős, biztonságos lét, amit megismerkedésünk előtt éltünk, vagy a harc egy olyan jövőért, ami hirtelen lehetetlen, reménytelen álomnak tűnik…

Szerző: BDK

Szólj hozzá!

Címkék: könyv

Corvina - Magvető - új könyvek

Ajánló: könyvújdonságok, megjelent kötetek - dokumentum, regény, három kisregény

Corvina Kiadó

Kati Marton: A kém

A Rajk-per titkos amerikai koronatanúja

A 60-as években szinte minden este ott ült a Zeneakadémia nagytermében egy hatvan év körüli, hórihorgas, ősz férfi, és alacsony, molett felesége; a budapesti hangverseny látogató közönség jól ismerte őket, legalábbis látásból, mert a szerényen, feltűnés nélkül öltözködő házaspár egyébként nem közeledett senkihez, és nem beszélgetett senkivel sem a szünetekben, aminthogy nem is igen tudta róluk senki sem, hogy kik lehetnek. A mindenkinél szinte egy fejjel magasabb, keskeny arcú, lobogó hajú ősz férfivel, akin jól látszott, hogy alighanem külföldi, a Rákóczi úti járókelők is sűrűn összefuthattak, hiszen naponta végigsétált az Astoria-sarok és az Uránia mozi közötti szakaszon, mivel angol anyanyelvűként, ott dolgozott a New Hungarian Quarterly szerkesztőségében, mint lektor. De azon kívül, hogy amerikai, sokkal többet magyar ismerőseinek többsége sem tudott róla – nem úgy a magyar titkosrendőrség, mely holtáig rajta tartotta a szemét. Nem hiába.

Noel Field kanyargós pályafutása az amerikai külügyminisztériumban kezdődött, ahol egyre magasabb tisztségeket töltött be, míg a harmincas évek közepén kvéker neveltetéséből fakadó naiv, világjobbító idealizmusától elvakultan mintegy „meg nem tért”, és titokban hithű kommunistává nem lett − Sztálinnak lelkes, odaadó híve, majd végül a szovjet hírszerzés beszervezett kémje. Attól fogva, a titkos nemzetközi kommunista mozgalom katonájaként már csak a vakhit vezérelte: végrehajtott bármilyen feladatot, amit a Párt rábízott. Közben egyszerre volt pártkatona, és idealista emberbarát: egy segélyszervezet vezetőjeként embereket mentett a spanyol polgárháborúban, és aztán a világháború alatt is, Svájcban, de mivel némileg képlékeny volt a lelkiismerete, megbízatásához híven, főleg csak kommunistákat, hogy pártfogoltjai a háború után majd segítsenek hazájukban hatalomra juttatni a kommunizmust, és ennek során sok későbbi kelet-európai vezetőt személyesen is megismert.

Sztálin mélységes gyanakvással tekintett minden külföldi kommunistára, ezért amikor 1948-49-ben koncepciós perek sorozatát rendezték a „béketáborban”, ők lettek a legalkalmasabb bűnbakok, az amerikai Noel Field pedig − a régi, megbízható szovjet ügynök, a hű kommunista, Sztálin rajongója, aki oly sokakat ismert a vádlottak közül − a vád legalkalmasabb koronatanúja. Fieldet az NKVD Prágába csalta, és elraboltatta, majd átadta az ÁVO-nak, mert a Rajk-per előkészítésében is nagy szükség volt rá. Fieldet természetesen megkínozták, és ő – akarva-akaratlanul – ezt a feladatát is teljesítette: vallomása az NDK-tól Magyarországon át Lengyelországig tucatnyi embert juttatott akasztófára. De ezután sem engedték ki a börtönből, ahol elfeledetten tengette életét még évekig − szabadulásához előbb meg kellett halnia Sztálinnak, akit Field a börtönben is megsiratott, amikor megtudta a hírt. Mert Field nem tört meg – amikor végül is 1954-ben kilépett a Fő utcai börtön kapuján, ugyanolyan meggyőződéses kommunista volt, mint amikor letartóztatták. Semmilyen ténytől sem hagyta magát megrendíteni, és fogláraira is elvtársaiként tekintett. Meg is lett a jutalma: kérésére felvették a Magyar Szocialista Munkáspártba. Amikor 1970-ben meghalt, a Népszabadság „az amerikai munkásmozgalom régi harcosaként” búcsúztatta.

Field, aki ifjú korában világmegváltónak készült, majd szent meggyőződésből kém és hazaáruló lett, a hitében mindenre mentséget találó „ártatlan szörnyeteg”, legalábbis különös ember volt, akinek a sorsa sok meghökkentő tanulságot kínál a XX. század titkos története iránt érdeklődő olvasónak, Kati Marton pedig a legapróbb részletekig végignyomozva tekervényes életpályáját, válaszokat is kínál a mindenkiben felmerülő kérdésekre.

_____________________________

KATI MARTON magyar származású amerikai író és újságíró. Rádió- és tévériporterként, valamint a The New Yorker, az Atlantic Monthly, a The Times of London, a The Washington Post, a The Wall Street Journal és a Newsweek munkatársaként számos szakmai elismerést és díjat kapott, a „Titkos hatalom” című könyve felkerült a The New York Times bestseller-listájára. Első könyve a magyarul is megjelent Wallenberg-életrajz volt, de „Egy amerikai asszony” című regényével szépíróként is bemutatkozott már. Jelentős emberi jogi tevékenységet fejt ki egy nők és leányok jogait védő nemzetközi szervezet élén, s 2001 óta a háborús zónákban élő gyermekeket gondozó ENSz szervezetnek is munkatársa. 2008-ban Pro Cultura Hungarica díjat kapott, 2009-ben pedig ő volt az „Extremely Hungary – Csordultig magyar” címet viselő, New York-i és washingtoni magyar kulturális évad védnöke. Tagja a Budapesten működő Közép-európai Egyetem (CEU) kuratóriumának.

__________________________________________________________________________

Magvető Könyvkiadó

Megjelent Kun Árpád és Szilasi László új kötete



Kun Árpád: Megint hazavárunk

A Boldog Észak szerzőjének új regénye

Kun Árpád: Megint hazavárunk 2006 októberében egy négytagú család útra kel, hogy egy rozoga Suzukin átszelje Európát: elhagyja Magyarországot, és otthont találjon a „boldog északon”.
Kun Árpád új regényének főszereplő elbeszélőjét rafinált módon Kun Árpádnak hívják. Mégsem életrajzot, hanem igazi szépirodalmat tart a kezében az olvasó. Bár a regény lapjain megelevenedik a soproni gyerekkor, a 2000-es évek magyar közege, az emigráció mindennapjai, a Megint hazavárunk nem csupán egy páneurópai bédekker. Inkább egy magával ragadó, letehetetlen útikönyv arról, hogy hogyan tudunk függetlenné válni őseink mintájától úgy, hogy mégis szeretjük őket, arról, hogy hogyan tudjuk magunkat megtalálni a mindennapi teendőinkben: arról, hogy hogyan tudunk felnőni.
A szerző előző regényéhez, a Boldog Északhoz hasonlóan ezt a könyvet is egyfajta hit hatja át: a bizalom abban, hogy az ember szabad akarata megnyilvánulhat abban is, hogy jó és javít.
„Hogy én mennyire vagyok boldog vagy boldogtalan, arra egy nagyon bonyolult választ fogok adni a készülő könyvemben”, ígérte a szerző egy interjúban. A bonyolult, gyönyörű válasz elkészült.

Részlet a regényből

Bal felől megnyílt a fasor. Életem egyik fontos elágazásához közeledtem.
A vizsgabiztos korábban arra utasított, hogy „a legelső lehetőségnél” kanyarodjam balra. Húszméternyi tétovázás után kitettem az indexet. Hármasból kettesbe váltottam, lepillantva a sebességváltóval ügyködő jobb kezemre. A fejfordítással egy időben rájöttem, hogy megint hibázom. A vizsgabiztos alig néhány sarokkal arrébb már rám dörrent egyszer, hogy ne azt a rohadt sebességváltót bűvöljem, ami, köszöni szépen, bekattan anélkül is, hanem az utat nézzem ezerrel.
Minden idegszálammal a vezetés ismert, de még nem gépiesen begyakorolt mozdulataira kellett összpontosítanom. Látómezőm szélén, a középső visszapillantó tükörben éber álomként derengett a hátsó ülésen elterpeszkedő vizsgabiztos. Most, hogy a középvonal felé húzódtam, a mögöttem lévő forgalom ellenőrzése végett jogosan tekintettem bele ebbe a tükörbe.

Kun Árpád


1965-ben született Sopronban. Jelenleg Norvégiában él.

A tengeren túlra készült, hogy nyelvet váltva angol író legyen, de csak a pesti bölcsészkarig jutott, ahol magyar-történelem szakon végzett 1991-ben. Később Kolozsvárra ingázott, ahol két évig hétvégi gimnáziumot szervezett. 1996-ban Párizsban diplomát szerzett francia irodalomból. Félszívvel végigjárt egy doktori képzést esztétikából a 90-es évek végén, de nem lett doktor, háromnegyed szívvel egyetemen francia festészettörténetet tanított, egy negyed szívvel forgatókönyveket írt egy tévésorozatnak, majd megint háromnegyed szívvel Bordeaux-ban volt magyar lektor 2003 és 2005 között. 2006 óta feleségével és négy gyerekével Norvégiában lakik. Egy fjord-parti faluban házi kisegítőként dolgozik időskorúak mellett. A családjának él meg a szépirodalomnak, de szeret rétest nyújtani, gombát szedni – és még sok mást.

Könyvei:
Bál (versek, 1991), Esőkönyv (novellaciklus, 1995), Medárdus énekel (versek, 1998), Véletlen madár (versek, 2003), Szülsz (2011)

A fotót Szilágyi Lenke készítette.

Díjai

Holmi Kritikapályázat 1. díj (1992), Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj (1993), NKA Irodalmi Ösztöndíj (1994, 2011), Soros Irodalmi Ösztöndíj (1999), Déry Tibor-jutalom (2000), Merész mandulafácska epigrammapályázat 1. díj (2009), József Attila-díj (2013), Aegon Művészeti Díj (2014)

Könyvei a Magvető Kiadónál:

Boldog Észak (2013), Megint hazavárunk (2016)

Az auschwitzi könyvelő

2016.06.13. 13:50

Könyv - Ünnepi könyvhét - Könyvújdonságok. Program: dedikálás, könyvbemutató.

Az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor a második világháború alatt a legnagyobb náci megsemmisítő tábor volt, három fő táborbázisból és 40-50 kisebb táborból állt. Nevét a közeli Oświęcim lengyel város német nevéről kapta, amely Krakkótól kb. 60 kilométerre nyugatra helyezkedik el Dél-Lengyelországban. A várost Lengyelország német megszállása nyomán 1939. november 1-jétől a német birodalomhoz csatolták, 1940-től a nemzetiszocialista Németország számos koncentrációs tábort és egy megsemmisítő tábort épített a környéken. Ezek a táborok a holokauszt előkészítésének fontos elemei voltak, körülbelül 1,1 millió embert öltek meg itt, akiknek körülbelül 90%-a zsidó volt (közte közel 400 ezer magyar zsidó). A kivégzett zsidóknak körülbelül az egyhatoda ebben a táborban vesztette életét. Továbbá érkezett még megközelítőleg 150 000 lengyel, 23 000 ezer cigány, 15 000 ezer szovjet fogoly, 400 Jehova tanúja, és több tízezer eltérő nemzetiségű ember, akiknek nagy része meghalt a kivégzések, orvosi kísérletek, kényszermunka, éhínség vagy betegségek során. | A magyar holokauszt példátlanul rövid idő alatt zajlott le. 55 nap alatt (1944. május 15.-július 8. között) 437 402 magyar zsidót deportáltak, 95 százalékukat Auschwitzba. Az itt megölt zsidók nagy része (360-390 ezer ember) Magyarországról érkezett.

Czank Lívia: Igen!

A Corvina Kiadó tisztelettel meghívja Önt

Dr. Sándor Zsuzsa

Az auschwitzi könyvelő

Oskar Gröning pere

című könyvének bemutatójára.


Időpont: 2016. június 13. hétfő, 17:00


Helyszín: Újlipótvárosi Klub Galéria
Cím: 1136, Budapest, Tátra u. 20/b

A beszélgetésen részt vesz Dr. Bárándy Péter ügyvéd, Dr. Sándor Zsuzsa író, ügyész, bíró, a könyv szerzője, Gál J. Zoltán újságíró és Hevesi Judit, a könyv szerkesztője.

Dr. Sándor Zsuzsa: Az auschwitzi könyvelő

Oskar Gröning pere

Németország, a 80-as évek közepén. Egy bélyeggyűjtő klubban egy férfi a holokauszttagadás üldözése ellen érvel, Auschwitz-hazugságot emleget, a koncentrációs táborokat zsidó kitalációnak véli. Oskar Gröning, az egykori auschwitzi könyvelő nem hagyja annyiban. A hallottak talán igazságérzetét sértik, talán valamiféle moralitás kerekedik benne felül, amikor megtöri saját hallgatását és levelet ír az illetőnek: „Én ott voltam. Mindent láttam.” Írását elküldte barátainak, ismerőseinek, rokonainak is. Két fia soha többé nem állt vele szóba.
Oskar Gröning beszélni kezdett. Majd felelősségre vonták és 2015-ben bűnösnek találták 300 000 magyar áldozat meggyilkolásában való bűnsegélyben. Sándor Zsuzsa riportkönyve pontosan követi a pert, tényszerűen ismerteti a bizonyítékokat, leírja a tanúvallomásokat, sőt, helyszíni tudósítását túlélőkkel készített interjúkkal is kiegészíti. Az auschwitzi könyvelőt olvasva elemien érezzük annak a kérdésnek a súlyát, hogy pontosan mit is jelent a szó: igazságszolgáltatás.

Terjedelem: 204 oldal
Méret: 130 x 197 mm
Kötés: Füles kartonált
Ár: 2990 Ft
ISBN: 978 963 13 6367 8

HANGOSKÖNYV ÚJDONSÁGOK 

 

Márai Sándor
Füves könyv
Bálint András, Kulka János, Mácsai Pál és Rátóti Zoltán előadásában
2990 Ft helyett 2392 Ft

E könyv írója nem tanítani akar, hanem tanulni, A könyvekből akar tanulni, melyeket előtte írtak a bölcsek és a beavatottak, az emberek életéből akar tanulni, az élet jeleiből, a betűből, az emberi szívből, a füvekből és az égi jelekből egyszerre. Mert mindez együtt alakítja az emberi sorsot

 

Bródy János
Magyarok közt európai
Bálint András előadásában
1990 Ft helyett 1592 Ft

Bálint András fantasztikus előadásában versként is meghallgatható Bródy János 50 ikonikussá vált dalszövege.

 

 

Lackfi János
Belvárosi gyümölcsök
Pogány Judit és a szerző előadásában
1990 Ft helyett 1592 Ft

Eper bácsi, a meg nem értett festőművész, Dinnye bácsi, az örök házmester. Torma kisasszony, a migrénes fiatalasszony, Mák, egyetemista, Ribizli, magányos kislány. Kik is ők? Ők a belvárosi gyümölcsök, egy átlagos belvárosi bérház lakói. Mi vagyunk, gyerekek és felnőttek, vidámak és szomorúak - ahogy Lackfi János látja.

 

Röhrig Géza
Az ember, aki a cipőjében hordta a gyökereit
A szerző előadásában
1990 Ft helyett 1592 Ft

Röhrig lírája egyszerre érzékeny és brutális. Egyéni és családi tragédiák sűrűjébe kerülünk, mégis úgy érezzük, ő végig fogja a kezünk és vezet minket. Költői programját 1 szóban így ragadta meg: mezítlét. Az Oscar-díjas Saul fia című film főszereplője verseiben is lemegy a mélybe, oda hol sír és gyökér már nem egymás mellett van, de voltaképpen ugyanaz.

    


Szeretettel várjuk a
87. Ünnepi Könyvhéten
2016. június 9–13.
a Vörösmarty téren
az 58. Hangoskönyv standon

ahol kedvezményesen juthat hozzá kedvenc hangoskönyveihez és az újdonságokhoz.
Szombaton este mindenkit szeretettel várunk egy pohár pezsgőre.

Minden vásárló ajándék táskát kap! 

Szombaton és vasárnap dedikálások, színészek és írók a pult mögött:

szombat:
14 óra Bagdy Emőke
16 óra  Mérő László
17 óra Lackfi János és Pogány Judit
18 óra Schäffer Erzsébet és Soma Mamagésa
21 óra Für Anikó

vasárnap:
16 óra Röhrig Géza
17 óra Szacsvay László


Ezt főztük ki - Kedvenceink kedvencei


 
Szilvásgombóc leves
Kulka Jánosnak
és mics Bálint Andrásnak
 

A félbevágott kimagozott szilvákat egy fazékban felöntünk vízzel, hogy az bőven ellepje, adunk hozzá egy kevés cukrot, vaníliát és őrölt fahéjat. Közben vajon zsemlemorzsát pirítunk, amikor aranybarna, adunk hozzá egy kevés őrölt fahéjat. ...

 

 

A General Press Könyvkiadó júniusi újdonságai

Debbie Macomber: Hétköznapi csodák

Coco és Katie a középiskola óta barátnők, és azért térnek most vissza Cédrusligetbe, hogy részt vegyenek a tízéves osztálytalálkozójukon. Coco szívét itt törte össze az iskola nagymenője, megalázó helyzetbe hozva őt; Katie pedig első szerelmét utasította vissza itt, minden magyarázat nélkül, kegyetlenül. Egyiküknek bosszúra fáj a foga, másikuk egy újabb esélyt szeretne a sorstól és élete szerelmétől. A város, a múlt helyszínei még inkább felerősítik bennük azokat az érzéseket, amelyek egy évtizede gúzsba kötik őket, és mindketten csak abban bízhatnak, hogy a viszontlátással képesek lesznek kiszabadulni érzelmeik kalodájából.
Hasonló kalodában érzi magát Jo Marie is, a Rózsakikötő tulajdonosa, amióta Mark Taylor szerelmet vallott neki. Eddig abban a hitben volt, hogy ők ketten barátok, de talán tényleg többet jelentenek egymás számára? A férfi titka azonban kettejük közé áll, és Mark úgy dönt, inkább elhagyja Cédrusligetet, mint hogy a szerelmük beteljesedjen. Jo Marie egyre kétségbeesettebben, mégis tehetetlenül figyeli a készülődő férfit, és érzelmei zűrzavarában egyedül új vendégei, valamint pár régi barát nyújt számára kapaszkodót. Vajon elég ez ahhoz, hogy mint annyiszor, a Rózsakikötő minden fájó szívnek gyógyulást hozzon?

Megjelenés: 2016. június 21.
Terjedelem: 408 oldal
Méret: 125 x 189 mm
Kötés: kartonált
Ár: 2900 Ft
ISBN: 978 963 643 871 5

 

Debbie Macomber: Megszerettelek (e-novella)

A világhírű bestsellerszerző e-novellája csavar egyet a már jól ismert Rózsakikötő-történeteken. A főhőse kivételesen nem Jo Marie, hanem Mark, a mogorva, rigolyás ezermester. Az ő szemszögéből látjuk a cédrusligeti panzió, a Rózsakikötő vonzó tulajdonosát és azokat a történéseket, amelyek kettejük sorsát egyre közelebb és közelebb hozzák egymáshoz.
A felhőtlen szórakozást ígérő novellában Markot szokatlan érzések kerítik hatalmukba Jo Marie jelenlétében, élvezi a közös kávézásokat, az újabb és újabb feladatokat a panzió körül, mégis düh és türelmetlenség lesz úrrá rajta, amikor egy véletlen baleset következtében kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Nem tud mit kezdeni tobzódó érzelmeivel, és nyomozásba kezd, bebarangolva a saját lelkét, megfigyelve a másik rezdüléseit, hogy rájöjjön, vajon tényleg elrabolták-e a szívét.

A novella kizárólag e-könyvként kapható.

Ár: 690 Ft
ISBN: 978 963 643 897 5

 

VILÁGSIKEREK

Linwood Barclay: Nincs menekvés

Te mi mindent tennél meg a szeretteidért?

Terry Archer és családja néhány évvel ezelőtt már megjárta a poklok poklát, kis híján mindnyájan az életüket vesztették, ám úgy tűnik, a sors továbbra sem kíméli őket. A férfinak, aki minden erejével azon van, hogy összetartsa törékeny egységüket, újabb kihívással kell szembenéznie: lázadó kamasz lánya, Grace az éjszaka közepén felhívja őt, és arra kéri, azonnal menjen érte, mert valami borzalmas dolog történt...
Időközben a városban élők nyugalmát is megzavarja a hír, miszerint két nyugdíjas tanárt kegyetlen módon megöltek az otthonukban, majd nem sokkal később a rendőrök egy fiatal férfi holttestére bukkannak. Vajon összefügg a két eset, és ha igen, miképpen?
A rendőrséggel párhuzamosan Terry is nyomozni kezd, hogy kiderítse, mi történhetett a lányával azon az éjjelen, egy idegen házban, ahová a barátjával törtek be, aki időközben köddé vált. Grace érdekében pedig hajlandó szinte bármire, noha tudja: a tettei következményei elől nem menekülhet.


Megjelenés: 2016. június 14.
Terjedelem: 408 oldal
Méret: 137 x 197 mm
Kötés: füles kartonált
Ár: 3290 Ft
ISBN: 978 963 643 872 2

 

ROMANTIKUS REGÉNYEK

Donna MacMeans: Nászéjszaka

Francesca a tizenkilencedik századi Amerika egyik leggazdagabb családjának örököse, de nehezen viseli az ezzel járó kötöttségeket: úgy érzi, az illemszabályok gúzsba kötik az életét. Ráadásul gyerekkora óta irtózik a tömegtől, és arról ábrándozik, hogy csendesen él választottja, egy hétköznapi ügyvéd oldalán. Törtető anyja azonban a vagyon mellé címet is akar szerezni a családnak, ezért egy elszegényedett angol herceget szemel ki a lánya jövendőbelijének. Nem elég, hogy szegény Francescát elszakítják a szerelmétől, még a rideg Angliába is el kell költöznie. Arra azonban végképp nem számít, hogy a nászéjszakáját olvasással fogja tölteni. Újdonsült férjét ugyanis a szerelemnél láthatólag jobban érdekli, hogy neje alaposan megismerje leendő családja történetét és az angol etikettet. Szerencsére a családfán kívül más olvasnivalót is talál: egy kurtizán naplója kerül a kezébe, amelyből megtanulhatja, hogyan csavarhatja el a szigorú herceg fejét.

Donna MacMeans szenvedélyes és egyben szellemes regényének szereplői, az újgazdag amerikai örökösnő és a konzervatív angol herceg első ránézésre nem is különbözhetnének jobban egymástól. Minél több időt töltenek azonban együtt, annál inkább rájönnek, hogy közelebb állnak egymáshoz, mint először gondolták.


Megjelenés: 2016. június 23.
Terjedelem: 336 oldal
Méret: 137 x 197 mm
Kötés: füles kartonált
Ár: 2990 Ft
ISBN: 978 963 643 873 9

 

 

Ünnepi Könyvhét 2016

2016.06.09. 17:57

Új könyvek - a Corvina és a magvető újdonságai - 87. Ünnepi könyvhét, 2016

A Magvető könyvheti újdonságai



Bán Zsófia: Turul és dínó

Jelenetek a képek életéből

Bán Zsófia: Turul és dínó „Csak addig hátrálhatunk, ameddig lehet – de addig muszáj.”

Bán Zsófia esszéiben a képeknek a kulturális emlékezetben betöltött szerepét vizsgálja: miként villantják fel múltunk és jelenünk elviselhetetlen, vállalhatatlan „sötét foltjait”, miközben önértékük elvitathatatlan. Ami nincs jelen az emlékezetben, amiről az legszívesebben újra meg újra megfeledkezne: a hiány itt a főszereplő, képekben elbeszélve. Filmek, fotók, képzőművészet és irodalom a témája mindegyik szövegnek, és persze bennük a 20. és a 21. század nagy botrányai.

Megjelenés: 2016. június
Oldalszám: 280 oldal
Méret: 140 x 215 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 3490 Ft
ISBN: 978 963 14 3284 8


Bencsik Orsolya: Több élet

„a boldogság ott kezdődik, ha valakinek az egész testében méz van”

Bencsik Orsolya: Több élet Bencsik Orsolya új könyve lenyűgöző látomás: szétírt lányregény és megrázó családelbeszélés egyszerre. Egy olyan világ tárul elénk, amelyben megejtő szépséggel válnak elbeszélhetővé a sertéstenyésztés mindennapjai, a generációs konfliktusok vagy épp a párkeresés nehézségei. Egy összetéveszthetetlenül fanyar hang szólal meg itt: de vajon elbeszélhetjük-e felmenőink helyett a családunk történetét? Bencsik Orsolya könyvében mindenből több van: több irodalom, több együttérzés, több szatíra – több élet.

Megjelenés: 2016. június
Oldalszám: 160 oldal
Méret: 312 x 177 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 2990 Ft
ISBN: 978 963 14 3390 6


Darvasi László: Taligás

A szenvedély és a szorongás regénye

Darvasi László: Taligás Bécs, 1728. Egy Taligás nevű ember járja Európa országútjait, és éppen a Gnómok házához érkezik. Nem lehet tudni, honnan jött, merre tart, csak azt, hogy úton van: szavakkal és könyvekkel kereskedik, szaval és fél. Bécsben Wolzbein titkos tanácsostól rejtélyes küldetést kap: egy süketnémának tűnő fiút kell magával vinnie Szeged feszültségekkel terhes városába. A hosszú úton elkíséri őt Barbara Strozzi, az üvegbe zárt gnóm is. Taligás maga sem tudja küldetése célját. Szegeden régi ismerősök várják őket: egy sánta gyertyaöntő, az ő mindig táncos lánya, valamint Róth, a kiismerhetetlen püspöki titkár, aki nagyszabású tervet igyekszik megvalósítani, miközben a város is készülődik. Vajon láthatja-e még Taligás bécsi szerelmét, Paulinát?
Darvasi László legújabb regénye A könnymutatványosok legendája és a Virágzabálók testvérdarabja. A Taligás krimibe illő nyomozás a szegedi boszorkányperekről, ugyanakkor mágikus realista utazás az emberi lélek kiismerhetetlen tájain. Megrázó és megejtő látomás a szorongásról és a szenvedélyről.

Megjelenés: 2016. június
Oldalszám: 336 oldal
Méret: 140 x 215 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 3490 Ft
ISBN: 978 963 14 3391 3

 

Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló

„Pedig attól tartok, baj van, és most meg fogom tudni, hogy mekkora.”

Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló „Rák, ez a jó kezdőszó” – vezeti be az olvasót Esterházy Péter naplója első lapján új életébe. Majd a mondat teremtette csöndben beszélni kezd: ismerjük és nem ismerjük ezt a hangot, mely hol távolról szól, hol közelről, játszik, fürkész, olvas, imádkozik, és néha szinte énekel annak a másiknak, aki ott benn fészkel. Aztán meg-megsötétedik, és kedvetlenül elhallgat. Napokra. Mit lehet tenni, ha a test, amely addig mindenestül a munkát szolgálta, egyszerre az írás ellen fordul? Hogyan rögzíti napjait az író, akinek minden műve valóság és költészet szétszálazhatatlanságára épül? Mi történik az „ontológiai derűvel”, amikor a halálos betegség mindennapi gyakorlattá válik? Megírható-e szerelemként a hasnyálmirigyrák? Nem egyszerű történet.

Megjelenés: 2016. június
Oldalszám: 240 oldal
Méret: 140 x 215 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 3490 Ft
ISBN: 978 963 14 3413 2

A Múlt és Jelen Alapítvány hírlevele: Két évszázad magyar-zsidó költészete. Könyv, vers, irodalom, költészet, antológia, kötet, üzenet, hír, gyűjtemény

magyar-zsido-kolteszet.jpgKét évszázad magyar-zsidó költészete I.

Szerkesztette: Kőbányai János

A magyar-zsidó irodalom fogalma: több nemzedék elkeseredett vitáitól földúlt csatatér. Magától értetődő természetességgel mutatjuk fel az „Észak-fok, titok, idegenség” eredőit, aminek termékeny „honfoglalása” nélkül a modern magyar irodalom elképzelhetetlen.
8 400,00 Ft

 Kedves barátaink!

A MésJ fennállásának legnagyobb vállalkozása hagyta el a mai nap a nyomdát. Mint ez nemegyszer előfordult, a bemutató megszervezésére már nem futotta az erőnkből. Persze most, hogy a kezünkben tarthatjuk több éves munkánk eredményét, nekilátunk, hogy előkészítsük az ünnepélyes fogadtatást, mind Budapesten, mind Jeruzsálemben. Azonban addig is miért tartanánk vissza  a remélhetőleg minél nagyobb számú érdeklődőt, hogy osztozzanak örömünkben? A posztumusz találkozásban a magyar zsidó költészet nagyjaival?

Szerintünk ez az összeállítás a magyar zsidó jelenlét legsokoldalúbb és egyúttal legreprezentatívabb lenyomata. Ez a meggyőződés hajtott minket a többéves kutatómunkánk során. Ezért azt gondoljuk, hogy ezzel a könyvvel közvetlen közelségben kell élnie mindenkinek, akit érdekel a magyar zsidó kultúra, s még szélesebb értelemben, a magyar zsidók története. Ott kell tartania a munkaasztalán vagy az éjjeliszekrényén, hogy bármikor fölidézhesse ezt a tragikumában is nagy, gazdag történetet. Ugyanis kötetünk nemcsak esztétikai, hanem történelmi összefoglalás is. Nem egy regény vagy tudományos monográfia, amit a magyar zsidókról írtak, hanem az az elbeszélés, amelyet a magyar zsidók – „kollektívan” –  magukról írtak.

Ennél azonosabb év végi ajándékot s a vele járó szellemi feltöltődést el sem tudunk képzelni – egy nem akármilyen esztendő után, a következőre erőt merítve.

Célszerű lenne, ha ezt a súlyában (s nem tagadjuk: árában is) nagyszabású antológiát minél nagyobb számban a kiadónktól válthatnák magukhoz.

Mégpedig azért, mert:

  1. A könyvkereskedői árrésekből nálunk maradt összeg a kiadót s vállalkozásunk következő kötetének a mihamarabbi megjelentetését segíti elő.
  2. Mert a könyvből annak, aki ezt külön kéri, 2000 Ft. engedményt adunk.
  3. Aki az ajánlott, sztereóhatást nyújtó irodalomtörténeti könyveket is szeretné megvenni, azoknak e könyvekből 30 %-os kedvezményt adunk.
  4. Ha már a szerkesztőségünkben van, alaposan körülnézhet a kínálatunkban (egy új olvasónak minden könyv új), s ha már elfáradt hozzánk, minden könyvünkből  20 % kedvezményt nyújtunk.

Izraeli olvasóinknak itt üzenjük: a levelezes@multesjovo.hu címen jelentsék be igényüket új könyvünkre, ha el tudnak jönni a jeruzsálemi Héber Egyetemen tartandó bemutatóra, amelynek időpontját később közöljük.
 
A fontos munka utáni jól eső érzést megosztva veletek üdvözöl benneteket
a Múlt és Jövő közössége
 

„Trainspotting az uszodában. Úgy vág szájba,
hogy beleszédülsz.”- Dragomán György



Holtverseny

A Magvető Kiadó

szeretettel meghívja Önt

Totth Benedek

Holtverseny

című regényének bemutatójára
2014. november 5-én 19 órára
a Kazimír Bisztróba
(1075 Budapest, Kazinczy u. 34.)

A szerzővel Dragomán György és Krusovszky Dénes, a kötet szerkesztője beszélget.
Moderátor: Szegő János

 

Totth Benedek: Holtverseny


Magyarország valamelyik elhagyatott, vidéki elkerülőútján egy kamaszokkal teli sportkocsi száguld a koromsötét éjszakában. Éppen elég fenyegető kezdet ez egy regényhez, de még így is váratlan, ami a folytatásban következik. Totth Benedek nem bánik kesztyűs kézzel sem regényalakjaival, sem az olvasókkal első könyvében. A kamaszregény, a krimi, a lélektani thriller és a fejlődési regény elemei keverednek ebben a különös, nyomasztó és olykor mégis humoros, kegyetlen, de nem öncélú prózában. Ha valaki a mai Magyarországra, s a benne meglehetősen elhagyatottan, néha boldogan, többnyire boldogtalanul, olykor szomorúan, de gyakrabban inkább dühösen ténfergő tizenévesekre ismer, nem téved nagyot. Mégsem a társadalomkritikán van a hangsúly, hanem a nagyon is személyes szembenézésen azzal a kamasszal, aki mi magunk is voltunk, vagy lehettünk volna ezen a sivár, nem vénnek való vidéken, ahol még a pánikbeteg elefánt és agorafóbiás vaddisznók sem azok, amiknek látszanak.

Megjelenés: 2014. október 28.
Oldalszám: 248 oldal
Méret: 125 x 197 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 2990 Ft
ISBN: 978 963 14 2906 0


 

Részlet a regényből


Hanyatt fekszem az ágyamban, és alfában gyakorolom a bukófordulót, amikor üvölteni kezd a Sabotage a Beastie Boystól, és elönti a testemet az adrenalin. Miután leesik, hogy a mobilom szól, oldalra fordulok, és tapogatózni kezdek az ágy mellett a padlón. Végül a pólóm alatt találom meg, a cipőmben, valahogy odakerült az éjjel. Felveszem, Bója az, unja magát, és le akar menni a termálba. Nem vagyok még teljesen magamnál, ezért aztán ahelyett, hogy elküldeném a picsába, megbeszélem vele, hogy húsz perc múlva találkozunk a régi mozi mögött. Bóját, legalábbis a hangja alapján, egyáltalán nem viselte meg a tegnap esti buli. Nem emlékszem minden apró részletre, meg ezek az éjszakák amúgy is elég egyformák, de az biztos, hogy sikerült rendesen szétcsapni magunkat. Kinyomom a telefont, és megpróbálom kinyitni a szememet, de túl korán van, meg a redőnyt is elfelejtettem leereszteni az éjjel.
A belváros ilyenkor egy Walking Dead díszletre emlékeztet. Csak a főutcán van egy kis mozgás, néhány tricikliző kisfiú visítozva kerülgeti a zombijelmezben kukázó hajléktalanokat, amúgy ijesztően üres minden. Bója kitalálja, hogy kanyarodjunk el a Fehér Orrszarvú felé, mert valakitől azt hallotta, hogy kurva nagy balhé volt előző éjjel. Én már inkább az uszodába mennék, de semmi kedvem egyedül mászkálni, úgyhogy végül Bójával tartok.

Szonett Kárpátaljáról

2014.05.08. 14:11

Ünneplésre egyáltalán nem méltó, gyászosan kerek évfordulója van annak a szomorú eseménynek, amelynek során elvetemült vandálok kíméletlenül megrongálták Balla D. Károly Kárpátalja c. patetikus és patriotikus szonettjét. Az elkövetők  összetörték a vers rímképletét, megszaggatták jambusait, és belső szerkezetét is megbontották a sorcezúrák kitépdesésével. A vers a végzetes roncsolások és csonkítások miatt azóta sem olvasható, legnagyobb bánatára a hazafias versek nagy kedvelőinek.

Szerző: BDK

Szólj hozzá!

Archívumomból...

Vers hosszú alcímmel és ajánlással


M. LACIKA, DISZLEXIÁBAN SZENVEDŐ NYOLCÉVES KÁRPÁTALJAI KISFIÚ, A VEGYES TANÍTÁSI NYELVŰ N-I ÁLTALÁNOS ISKOLA MÁSODIK OSZTÁLYOS TANULÓJA 1989. ÁPRILIS 22-ÉN OLVASÓKÖNYVÉNEK  223. OLDALÁT BETŰZI TANÍTÓNŐJE SEGÍTSÉGÉVEL

Csalog Zsoltnak New Yorkba és Nagy Pálnak Párizsba
- más-más indíttatással, de azonos szomorúsággal

tö-u
tö-udö-ja mö
ma mö-ár
már

TUDJA MA MÁR

tuggya ma már mö-inö
mö-inödö-en
mindö gö
enö-gö

MINDEN GYEREK

minden gyerek lö-enö
enö-ni
enni
le-enni-nö
ne-lenni nö-ekunö-kö
ne-lenni nekunk

LENIN NEKÜNK

Lenin nekunk mö-it
itt
m-it adö-olt
mit dalolt

MIT ADOTT:

sö-zöbö-ad
bö-ald
bö-ölödö

SZABAD, BOLDOG

szabad. boldog elö-atu
le-tö-nö
letun
hö-zó

ÉLETÜNKHÖZ

életunkhozi-gö
iga
ga-zö
gaz u-tat

IGAZ UTAT

igaz utat mö-utö-a
tö-o
tö-tö

MUTATOTT!

Igen.

(1989)

Olvasd el ezt is: Egy Lenin-vers története.

Szerző: BDK

Szólj hozzá!

Költők a Gödörben

2013.09.27. 16:34

100ezerkolto-plakat.jpgA Gödör lesz a helyszíne az idei 100 ezer költő a változásért nemzetközi projekt budapesti eseményének. Magam is eldünnyögök egy verset... A szereplők névsora:

Áfra János
Ágoston Béla és Móser Ádám
Babiczky Tibor
Bajtai András
Balla D. Károly
Balogh Attila
Bárdos Deák Ágnes és Bujdosó János
Beck Zoltán
Birtalan Ferenc
Bíró József
Bori Viktor
Borsik Miklós
Csehy Zoltán
Csepregi János
Csider István Zoltán
Csobánka Zsuzsa
Darvas Ferenc
Debreczeny György
Dékány Dávid
Dóra Attila
Dukay Nagy Ádám
Egressy Zoltán
Erdős Virág
Falcsik Mari
Fehér Renátó
Filip Tamás
Gábor Tamás Indiana
Garaczi László
Géczi János
Géher István László
Gerevich András
Gömöri Beáta Pozitiva
Göncölszekér
Györe Balázs
Gyukics Gábor
Hartay Csaba
Hobo
Hong Nhung Nguyen
Horváth Viktor
Hugee – Mavrák Katalin
Ijjas Tamás
Ivan Tabeira
Jász Attila
Jónás Tamás
kabai lóránt
Kántás Balázs
Kántor Péter
Kele Fodor Ákos
Kerber Balázs
Kiss Erzsi
Kollár-Klemencz László
Kovács András Ferenc
Kozma György
Kövér András
Kupa Julcsi
Lackfi János
Ladik Katalin
Lantos László Triceps
Lázár Júlia
Magolcsay Nagy Gábor
Magyari Andrea
Maróti György
Mándy Ildi – Fenyves Márk
Meenakshi Dóra Bittner
Molnár Krisztina Rita
Murányi Zita
Müller Péter Sziámi
Nagy Márta Júlia
Németh Péter Mikola
Németh Zoltán
Nyilas Atilla
Oravecz Péter
Pallag Zoltán
Payer Imre
Petőcz András
Pénzes Tímea
Roger Aquiles Lagniel Salas
Rónai Balázs Zoltán
Sajó László
Somogyi Aranka
Somorcik Rozália
Sumonyi Papp Zoltán
Svetla Kjoseva
Szabó Márton István
Szántó T. Gábor
Szijj Ferenc
Szkárosi Endre
Szlukovényi Kata
Tábor Ádám
Tamás Zsuzsa
Tengler Gergely
Tolvaj Zoltán
Tomaji Attila
Toroczkay András
Tóth Erzsébet
Tóth Kinga
Tóth Krisztina
Turányi Tamás
Turczi István
Ughy Szabina
Ujj Zsuzsi és Darvas Kristóf
Vázsonyi János
Vető János
Vécsei Rita Andrea
Vihar Judit
Viola Szandra
Víg Mihály
Vörös István
Weiner Sennyey Tibor
Zalán Tibor
Závada Péter
Zsille Gábor

Szerző: BDK

Szólj hozzá!

Címkék: előzetes

A játszi őszben sárga lombok értek
és rezge fényre rebbent fel rét,
garázda szél is rázta köntösét
és sziklák álltak – mint komorló vértek –


a messzi parton, ott, ahol a két
akácfa égre néz, s ahol beléndek
holt szára készült már ördögszekérnek
– ahol a lélek szállt… és elalélt.


A játszi őszben álltam bűnre készen
és csendben néztem, a múlás mint kísért:
hogyan lesz bajban, kényes kínban részem,


miként nyúlok majd írért, fegyverért –
és mint akit csak kéj és bűn marasztal
kecsegtetett a ősz egy kis malaszttal.

*

Indulnék újra, meztelen akár,
és bőröm vetkezném a néma fákra,
nem bánnám, hogyha kígyó mar halálra,
nem rémít már a mérgezett halál.


Találnék társra, lenne céda bár,
és büszkén rúgnék fel erényt, akárha
jó hintaját a húzni fáradt pára,
ha futni hívja röptető madár.


És lennék elhagyott, kopott szavak
hazája lenne felnevelő fészkem,
elégedett lehetnék már egészen,


– de törne újra rám a sors, a vak,
indulnék vissza: hív a végzetem,
s látnák a fák, hogy csontom vetkezem.

*

Korong forog: edényed lassan kész,
ráhúzta csíkját minden nap: az élet,
a bűn torzítja, s díszei: erényed.
Még végsőt érint rajt' a Lenti Kéz,


és lassul már az édes forgás: Ész
és Szív pihen – és szárnyra kél a lélek.
…De ez? Miféle hő, miféle fények?
Mit éget még az élteden a vész,


miféle kín, amit ki kell még állnod?
Ki az, ki múltad ígyen kéri számon? –
…Kibírtad, ím. – Jöhet más vallatás?


Már nincs, aki az érdemed kikezdje!
Emléked szent, és versbe van már szedve. –
…Jöhet a jótékony zománzozás.

Szerző: BDK

Szólj hozzá!

Címkék: vers

Ha csak távolról és csak hangban is, de az idén is ott leszek a monstre költészeti rendezvényen, amely szeptember 29-én 15 órától kezdődik a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) és másnap hajnalig tart. Az előzetesen megkapott műsorrend szerint éjfél után elsőként kerülök sorra. (A rendezvény estéjén majd itt is elérhetővé teszem kellemes orrhangom.)

Íme, a véglegesnek ígérkező lista: 

Áldozó Krisztián Aldó, Angyal Gyula, Aphonia, Babiczky Tibor, Bajtai András, Balázs Imre József, Balla D. Károly (hang), Balogh Attila (youtube), BARDO, Beáta Pozitiva, Berka Attila, Bíró József, Bittner Dóra, Bori Viktor, Borsik Miklós, Can Togay, Csehy Zoltán, Csepregi János , Csobánka Zsuzsa, Darvas Kristóf, Deák Botond, Dóra Attila, Dukay Nagy Ádám, Egressy Zoltán, Erdős Virág, Falcsik Mari, Faragó Kálmán, Fehér Renátó, Filip Tamás, G. István László, Garaczi László, Géczi János, Gerevich András, Györe Balázs, Halasi Zoltán, Hartay Csaba, Hegedűs János, Hong Nhung Nguyen, Horváth Kristóf, Ijjas Tamás, Kabai Lóránt, Kalász Márton, Kalász Orsolya, Kamondy Imre és barátai, Kántás Balázs, Kántor Péter, Kapecz Zsuzsa, Kele Fodor Ákos, Kemény István, Kemény Lili, Kerber Balázs, Kiss Benedek, Kiss Irén, Kiss Judit Ágnes, Kollár Klemencz László, Kozma György, Kőrössi P. József, Kövér András, Krusovszky Dénes, Kukorelly Endre, Ladik Katalin, Lantos László Triceps, Lator László, Lázár Balázs, Magyari Andrea, Márkos Albert, Mavrák Katalin Hugee, MC Zeek, Mesterházi Mónika, Molnár Péter, Murányi Zita, Müller Péter Sziámi, Nagy Márta Júlia, Nemes Z. Márió, Németh Péter Mikola, Nyilas Attila, Nyírfalvi Károly, Oravecz Péter + Szandtner Anna és Berki Szofi, Payer Imre, Peer Krisztián, Petőcz András, Rácz Péter, Rapai Ágnes, Reet Klettenberg, Roger Aquiles Lagniel Salas, Rónai-Balázs Zoltán, Sajó László, Schein Gábor, Simon Márton, Sirokai Mátyás, Somogyi Aranka, Svetla Kjoseva, Szabó Márton, Szálinger Balázs, Szántó T. Gábor, Székelyhidi Zsolt, Szijj Ferenc, Szirtes Edina Mókus, Szkárosi Endre, Szűgyi Zoltán, Tábor Ádám, Takáts Eszter, Tamás Gábor Indiana, Tamás Zsuzsa, TG, Tokai András, Tolvaj Zoltán, Tomaji Attila, Tomaso Kemény, Toroczkay András, Tóth Kinga, Tóth Krisztina, Turczi István, Ughy Szabina, Ujj Zsuzsi, Váradi Péter, Vázsonyi János, Villányi László, Vörös István, Weiner Sennyey Tibor, Závada Péter, Zsille Gábor + Bárdos Deák Ágnes, Gyukics Gábor és Nagy Gabriella

A rendezvény plakátja:

Szerző: BDK

Szólj hozzá!

Címkék: hír plakát

Lengyel Balázs nevezte először a hiány költőjének. De azt is ő állapította meg, hogy Pilinszky képes a legkisebb helyen a legtöbbet kifejezni. Tömörség és hiány egy helyütt, egyazon poétikai térben? Robbanni kész kritikus tömeg és tátongó hiány? A Semmibe helyezett Minden?

Az anyag szerkezete már a görögöket is foglalkoztatta, és el is jutottak merész hipotézisekig. Ám a bizonyosságra évezredekig kellett várni. Ha ma közénk csöppenne Démokritosz és az újkori kutatások  történetét követve először találkozna azzal a felfedezéssel, hogy a világunkat felépítő atomok „belseje” nagyrészt „üres”, joggal lepődne meg. Elképedt maga Ernest Rutherford is kereken száz évvel ezelőtt, amikor híres kísérlete során megfigyelhette, hogy a vékony aranylemezre irányított részecske-nyaláb gyakorlatilag akadálytalanul áthalad a lemezen. A fóliára lőtt alfa-részecskék közül csak alig néhányat térített le pályájáról valami, a döntő többségük nem ütközött semmibe. Mindez, kicsit leegyszerűsítve, azt jelentette, hogy az aranylemezt alkotó atomok az alfarészecskék méretét sokszorosan meghaladó sok-sok semmiből és nagyon kevés valamiből állnak. Nagy űr és benne gyéren elhelyezkedő szemcsék: ez az anyag!  Ezután alakult ki a Niels Bohr pontosította atom-modell, amely a Naprendszer felépítéséhez hasonlította az anyag mikroszerkezetét: a roppant tömör atommagok körül, mint a Nap körül a bolygók, tetemes távolságra keringenek az elektronok. Közbül pedig nincsen semmi. A maximális tömörség apró gócai – és köztük hatalmas hiányok. Ez a kettősség képezi világunkat mind a parányok, mind a kozmosz szintjén.

Az anyagról vallott elképzeléseink Rutherford és Bohr óta persze sokban módosultak, az én gondolatmenetemet bevezető tézis azonban lényegében igaz maradt. Amit mi kívülről tömörségnek érzékelünk, annak javát belül a pici szemcsék közét kitöltő nagy üresség képezi.

Pilinszky szövegeinél sűrűbb költői anyagot nehéz elképzelni. Versei olyanok, mintha a beszéd ősrobbanása előtti állapotot őriznék: szavai eposzok és drámák premisszáiként hatnak, bármelyikükből kilövellhetne az irodalom valahány bonyolult galaxisa.

Ám bármennyire tömör is legyen a költői matéria, bizonyosan vannak közei, belső üregei. Minél nagyobb a sűrűség, annál izgalmasabb lehet egy behatolás: vajon sikerülhet-e magunkat beékelni két Pilinszky-sor közé? És ha sikerül, mit találunk ebben a közben? Tudjuk-e értelmezni a két sor közti távolságot? Tudunk-e érvényt szerezni annak az előfeltételezésünknek, hogy a költő sorközeiben önálló világok sarjadhatnak? Vagy ha külön univerzumok nem is, legalább egy-egy szonett…

A csak az összegyűjtött versek közt szereplő Két szonett (1939) sokadik olvasása után állítottam fel az eleinte magam számára is meglepő hipotézist: Pilinszky két tizennégysorosa voltaképp olyan, mintha egy-egy mesterszonett lenne, azaz nem önmagában álló egyszeri képződmény, hanem két szonettkoszorú két záró verse. Mintha a költő a megelőző 14 szonetten át variálta volna képeit, gondolatait, és csak ezután jutott volna végső konklúzióra. Ez utóbbit megtartotta, az előzményeket eldobta.

Erre természetesen semmilyen bizonyíték nincsen, még utalás sem. Nem is több felvetésnél, gondolatkísérletnél. Pilinszky nem vonzódott különösebben a szonettformához, bizonyosan lenne életművében arra utaló jel, ha koszorúk megalkotásával is próbát tett volna. Nem tett. A két koszorú csak az én feltételezésemben létezett. Ám ez épp elegendő volt ahhoz, hogy erőpróba elé állítsam magam.

Egyesével feszítettem szét a Két szonett sorközeit. Mindegyikbe beleírtam a magam 12 sorát úgy, hogy a megelőző és rákövetkező Pilinszky-sorral szabályos szonettet alkosson.

A kissé talán bizarr ötletből született terv végül is egyszerűnek látszott, ám megvalósítása annál inkább próbára tett. Pilinszky természetesen nem törekedett arra, hogy sorai egy-egy új szonett kezdő- és záró sorai lehessenek, ezért a vendégszövegek mondatba-helyezése az adott pozíciókban olykor szinte kivitelezhetetlennek tűnt. Hogyan lehet például létrehozni olyan értelmes verset, amely ezzel a sorral zárul: „vonítsatok, ha gyilkos éjszaka” vagy ezzel: „de tartsatok ki, átölelve tartva”. A magyar nyelv példátlan rugalmassága azonban ezeken a nehézségeken is átsegített, így nemcsak az eredeti sorokat használtam fel a megfelelő helyeken, hanem igyekeztem maradéktalanul betartani a klasszikus szonett egyéb követelményeit is: a szigorú rímképleteket, a jambikus lüktetést, az ötös és hatodfeles verslábnyi sorhosszúságot, a női és hímrímek váltakozását, no és persze a kényes ritmusegyensúly tartópillérét, a cezúrát.

És ez még csak a technika. Szonettek írásában szert tettem némi tapasztalatra, talán a nyelv variációs lehetőségeit is eléggé ismerem ahhoz, hogy bízhattam az eredményben.

No de a tartalom! Pilinszky szakrális költői világa, biblikus hangja, poétikai üdvtana! Ehhez idomulni, ennek megfelelni! További súlyosbító körülmény: az eredeti verset átható mély katolicizmus – szemben egy reformátusnak keresztelt, de istenhívőnek egyáltalán nem nevezhető kései utód kételyeivel. Tagadásával. Cinizmusával.

És mégis! Mégis sikerült mélyre szívnom Pilinszky cigarettájának súlyos füstjét és hagynom, hogy a költészet varázsa és a versírás szentsége eluralkodjon hitetlenségem felett. A csoda mindannyiszor megtörtént, ahányszor egy szonettet befejeznem. Öt év alatt 28-szor részesültem ebben a kegyben.

Persze: a még kevésbé figyelmes olvasó is azonnal észreveszi, hogy ezek nem Pilinszky-versek. Az én verseim. Is. Meg azé a Pilinszkyé, aki megelevenedett bennem. Akinek nem csupán két koszorút illeszthettem ezüst fejére, hanem akit kicsit talán reinkarnáltam is huszonegyedik századunk számára. 2008-ban megjelent kis könyvem ennek a nagyravágyó szándéknak a szerény, de visszavonhatatlan bizonyítéka. Egy tisztelgő, kreatív olvasat.

Munkám egyetlen szakmai értékelője, Bányai János irodalomtörténész ezt olyan szépen összefoglalta rádiójegyzetében, hogy csak pirulva tudom idézni: „Balla D. Károly Pilinszky-projektuma egyértelműen bejelenti, Pilinszky műve a magyar költészeti hagyomány választható részévé vált, ráírható és beleírható a kortárs líra nagyon is változékony beszédmódja. Eközben nem kell eldönteni, kinek a hangját halljuk a versek olvasása közben, mert egyszerre halljuk Pilinszkyét és Balla D. Károlyét…”

És talán a kísérlete eredményén váltig csodálkozó Rutherfordét is.

*

Két vers a huszonnyolcból

.

Túl az egyhalálon

Csak fussatok hát, mint veszett ebek,
utol ne érjen jóslat, könnyü hála.
Úgy fussatok, a farkasok hadára
ne kelljen többé visszanéznetek.

Megnyílni készek már a fényterek,
a távolság is úgy feszűl, akár a
tél – tükörre így fagy rá a pára,
ha holtak lelke erre ténfereg.

Hát fussatok, mert futni édes álom!
Menekve látni túl az egyhalálon,
s elérhet így a harsonák szava,

ijesszen bár a menny kemény robajjal.
Csituljatok, ha nappal jön az angyal,
vonítsatok, ha gyilkos éjszaka.

.

Halk enyészet

Vonítsatok, ha gyilkos éjszaka
lopózik minden álmotok mögé,
sötéten súgva: lelketek övé,
övé a dal és minden ballada,

övé a mítosz, héroszok szava,
övé a bűn a tiltott fák tövén,
lidérces álmú láp fölött a fény.
S övé a had, a titkos armada.

De nappal nem kell félnetek az éjet,
ilyenkor béke van és halk enyészet,
a hűvös szél csak az, mi felrikolt,

akárha tévedt baglyot hordana,
ki tudja már, hogy jön idő, mikor
körülkerít a farkasok hada.


Megjelent: Parnasszus, 2012/Tavasz

Lásd még: A Pilinszky-projektum

Ezzel a publikációval köszönöm meg mindazok figyelmességét, akik a tavasz ünnepein jókívánságaikkal megtiszteltek.

Szerző: BDK

Szólj hozzá!

Címkék: esszé

A kis rettenők

2012.03.03. 15:07

Balla D. Károly

Parányok tánca

parányok tánca ez, a kis rettenőké
akik belakják a szűkös üregeket
megtelepszenek a téglák közötti résben
elszaporodnak a gerendák eresztékeiben
ott vannak mindenütt, ahol hiány támad
befészkelnek a beton buborékaiba
a fémek kristályai közé
elektronhéjak alá
mozdulataik adják ezt az állandó neszt
csak akkor hallod, ha nem figyelsz oda
ha valami egészen mást csinálsz
mert amint fülelni kezdesz
elhallgatnak a kis rettenők
abbahagyják a táncot, behúzódnak odújukba
és végtelen türelemmel várják
hogy ne figyelj rájuk
hogy ne akard meghallani őket –
és akkor újra előmerészkednek
előbb csak óvatosan tesznek
néhány mozdulatot
majd egyre jobban belemelegednek
mígnem féktelenül ropni kezdik
parányi táncukat

nyomukban fenségesen sistereg az éter

Szerző: BDK

Szólj hozzá!

Címkék: vers friss közlés

Nagyon korai versem abból a korszakból, amikor csak úgy játszásiból pengettem fűzfasípomat. Kötetbe, ha jól emlékszem, nem került.

A JEGENYE
 


Eső
 veri, a
 szél tépi, a
 nap égeti. Hűvös
folyón játszanak a
 könnyű vérű sirályok.
  Vágyakozva nézi röptük,
 les utánuk. Nyújtózkodik
 karcsú testük felé aszott
 ágaival. Szomorú szerelmes
 leveleket ereget lombjából
 a levegő kacér táncosainak
 felörvénylő nyomába. Ha egy
 sirály megszánná: fürösztené
 az eső, törölné a szél, a nap
 cserzett kérgét megszárítaná.
 De a sirályok csak játszanak
 vele, nem pihen meg egyik
  sem nála,
csak egy
 százéves
 varjú az
egyetlen
 társa.
 Eső veri.
 Szél tépi.
 Nap égeti.
 Ha arra jársz, simíts meg törzsét tenyereddel.


 

 talán 1974 körül

Erős halálon

2012.01.15. 20:22

Balla D. Károly

Erős halálon

a múlás émelygése fogja tested
elindult már a büntető feléd
a lelked, mint a tépett hajnal, feslett
és érzed már a kárhozat szelét

vajon idáig várnod mért is kellett
a baljós jelzés mért nem volt elég
mikor a vétkek enyhülése helyett
forró hitedbe mart a hűvös jég

azóta messze szállt a szép alázat
s a fákra roskadt minden alkonyat
csak csúszó férgek lakják már a házat
ahol utolszor voltál önmagad

ahol utolszor érintett az Isten
s levette rólad súlyos gyámkezét
– azóta émely fog és kínod nincsen:
erős halálon tart a gyönge lét


 

 

Szerző: BDK

Szólj hozzá!

Címkék: vers friss közlés