Bill Burnett és Dave Evans: Tervezd meg az életed - könyv - társadalom - kultúra

Útikalauz a formatervezett élet felé

tervezd-meg-eleted_1.jpg

Hidi Tünde könyvkritikája


Számtalan könyv, tévéműsor és változatos megnevezéseket magára aggató önjelölt segítő próbálja megmondani, hogyan kellene élnünk és milyen a jó élet. Aki pillanatnyilag teljesen elégedett a helyzetével s optimista a jövőjét illetően, nyilván nem fordul efféle segédletekhez és tanácsadókhoz. Viszont a fel-felbukkanó kétség, az elakadás vagy a kudarc, a változtatás vágya sokakat indít arra, hogy ne egyedül keresse a megoldásokat.  Hiszen tanácsot kérni nem szégyen.

Az ún. önsegítő és motivációs irodalom nem olyan régen még idegen ízű és kissé lenézett szegmense volt a könyvpiacnak. Nem győzött meg mindenkit azonnal, hogy ennek a témakörnek több évszázados múltja van tőlünk nyugatabbra, elsősorban angol nyelvterületen. Idővel aztán nálunk is divatba jött a motivációs irodalom, ezzel együtt viszont mindjárt fel is hígult: a nagy presztízsű nemzetközi és hazai sikerkönyvek mellett innen-onnan összeollózott, elcsépelt és semmitmondó bölcsességeket variáló, olcsó és színvonaltalan termékek borították el a könyvesboltok polcait.

design-elettervezes.jpgBill Burnett és Dave Evans könyve a Tervezd meg az életed nem az utóbbi, nyomulós-szájbarágós vonalat képviseli. A szerzők a Stanford Egyetem tanárai, talán ennyi is elég lehet, hogy elhiggyük, nem fecsegnek összevissza, és minden bizonnyal komoly elméleti fedezete van annak, amit olvasóiknak tanácsolnak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy mindketten rendkívül sikeres formatervezők, akik egyebek mellett az Apple korszakalkotó fejlesztéseiben is részt vettek, még nagyobb bizalommal nyúlhatunk a könyvükért, ami nem kevesebbet ígér, mint, hogy megmondja nekünk a tutit: hogyan érhető el a jó élet.

Ha röviden és egyszerűsítve próbálnánk összefoglalni, milyen választ adnak szerzők a fentebbi kérdésre, valami ilyesmit mondhatnánk: a cél elérésének legfőbb feltétele a formatervezői gondolkodásmód (design thinking) elsajátítása. Eszerint a jó — vagyis értékes, kreatív és szórakoztató — élethez nagyfokú tudatosság, önismeret, kíváncsiság meg jó sok bizalom szükséges. Elsősorban abban kellene bíznunk, hogy mások is azt szeretnék, hogy valóra váltsuk az álmainkat, ezért feltétel nélkül segíteni fognak bennünket a tanácsaikkal és a rendelkezésükre álló eszközökkel.

Persze, a könyv ennél összetettebb szempontrendszerű módszertant ajánl a célul tűzött élet eléréséhez. Az írás címe épp azért az oktatási segédletek bevett formuláját használva az is lehetne: Hogyan tervezzük meg az életünket? Mert amiképp az esszéírást vagy a gyümölcsfák metszési technikáját, az élettervezést is el lehet sajátítani egy könyv és némi kísérletezés segítségével. Legalábbis Burnett és Evans szerint.

A pontos tervezéshez szükségesek bizonyos gondolkodási alapsémák, képességek, mentális állapotok. Ilyen a kíváncsiság, a tettvágy (cselekvés iránti elfogultság), az átértelmezés, a tudatosság, valamint a radikális együttműködés. A felsoroltakból mindjárt kitűnik, hogy a szerzők szerint a formatervezői gondolkodásmód nagyon is gyakorlatorientált: nem ajánlott hosszan lamentálni, mondjuk, pályamódosításkor, hasznosabb e helyett minél több kísérletet végezni, tesztelni a lehetőségeket és ún. prototípusokat készíteni. Cselekedj, ne csak gondolkodj, üzenik a szerzők. A cselekvés után viszont jöhet a töprengés, hiszen az eredményeket feltétlenül ki kell értékelni, mert csak a helyes következtetések fényében érdemes tovább lépni a folyamat következő szakaszába. Ez az állandó kísérletezés gyakran átértelmezéshez vezet, ami akár fordulópontot jelenthet a tervezésben: új információk merülhetnek fel, melyek miatt aztán változtatni kell az addigi álláspontokon. Burnett és Evans ennek fényében nem ígérik, hogy az, aki a könyvükben foglalt összes feladatot sikeresen elvégzi, hamar eljut az ideális megoldáshoz és az élete egyszer s mindenkorra révbe ér. Az élet ugyanis maga is folyamat, élmény, nincs végkifejlete, csak vége. Ennek megfelelően permanens tervezés szükséges ahhoz, hogy tudatosítsuk, hová tartunk, kivé szeretnénk válni. Ez az alaptézis s a belőle fakadó konzekvenciák pedig annak is hasznára lehetnek, akinek nincs kedve naplót vezetni vagy gondolati térképet készíteni. Habár a könyvben vázolt valamennyi feladat jelentősen tágíthatja az olvasó önismeretét, nyilván nem ez az egyetlen üdvözítő út a sikeres, jól formált élethez. Ami miatt mindenképp ajánlható a kreatív gyakorlatok végrehajtása, az empátia alapú közösségi szemlélet, amely legkésőbb a tervezés második felében szükségessé teszi támogatók és mentorok bevonását. Az életformálás közösségi erőfeszítés, a közös munka a formatervezői gondolkodásmód velejárója. A dizájnerek személyes tapasztalata szerint a zsenialitás túlnyomórészt a csapatok sajátossága, nem a magánzóké. A jó csapat nem egyszerűen egy lehetséges alternatíva, hanem az élettervezés nélkülözhetetlen közege.

S miközben a könyv szórakoztató és cseppet sem bonyolult feladatsorokat kínál, és tanulságos történeteket mesél tipikus életvezetési gondokkal küszködő egykori tanítványokról, egyúttal finoman leszámol néhány olyan közkeletű tévhittel, mint a szenvedélyre alapozott hivatásválasztás vagy az álláskeresés hagyományos módjainak hatékonysága.

A kötettel kapcsoltban felmerülő leggyakoribb kritika, hogy szemléletét erősen meghatározza, sőt leszűkíti az a társadalmi-politikai és kulturális közeg, melyben a szerzők szocializálódtak. Vagyis a tanácsok leginkább a fejlett demokráciában élő, gazdasági stabilitáshoz, toleráns és nyitott kulturális környezethez szokott olvasónak hasznosak, a kevésbé szerencsés helyzetűek számára inkább dühítő lehet a már-már szűk látókörű optimizmus és parttalan bizalom. Mivel a könyv a Stanford hallgatóinak készített órai jegyzetek és szemináriumok alapján íródott, nem meglepő, hogy az implicit ideális olvasó nem kelet-európai vagy közép-afrikai. Ennek ellenére a szöveg amerikaisága nem leküzdhetetlen akadálya a megértésnek, csupán afféle mályvacukros mellékíz a fanyarhoz szokott ízlés számára.

Lehet, hogy kizárólag a közvetlen stílus teszi, de az olvasónak könnyen olyan érzése támadhat, hogy ezeket a vitathatatlanul sikeres fickókat mindenekfelett a segítségnyújtás őszinte szándéka vitte rá, hogy megírják nemzetközi bestsellerüket. Több évtizedes oktatói munkájuk esszenciáját sűrítették az optimális terjedelmű és kellemes tipográfiájú kötetbe, amely szerint soha nincs késő az újratervezéshez, a jó élet pedig egyet jelent a gondosan megtervezett, okosan alakított élettel. Ehhez az igazán kreatív és izgalmas feladathoz nyújt kiváló támpontokat Bill Burnett és Dave Evans könyve.

Bill Burnett, Dave Evans. Tervezd meg az életed. Bookline, 2016. 257 o. 3999 Ft.

A bejegyzés trackback címe:

http://100ezerkolto.blog.hu/api/trackback/id/tr7012763212

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.