Corvina - Magvető - új könyvek

Ajánló: könyvújdonságok, megjelent kötetek - dokumentum, regény, három kisregény

Corvina Kiadó

Kati Marton: A kém

A Rajk-per titkos amerikai koronatanúja

A 60-as években szinte minden este ott ült a Zeneakadémia nagytermében egy hatvan év körüli, hórihorgas, ősz férfi, és alacsony, molett felesége; a budapesti hangverseny látogató közönség jól ismerte őket, legalábbis látásból, mert a szerényen, feltűnés nélkül öltözködő házaspár egyébként nem közeledett senkihez, és nem beszélgetett senkivel sem a szünetekben, aminthogy nem is igen tudta róluk senki sem, hogy kik lehetnek. A mindenkinél szinte egy fejjel magasabb, keskeny arcú, lobogó hajú ősz férfivel, akin jól látszott, hogy alighanem külföldi, a Rákóczi úti járókelők is sűrűn összefuthattak, hiszen naponta végigsétált az Astoria-sarok és az Uránia mozi közötti szakaszon, mivel angol anyanyelvűként, ott dolgozott a New Hungarian Quarterly szerkesztőségében, mint lektor. De azon kívül, hogy amerikai, sokkal többet magyar ismerőseinek többsége sem tudott róla – nem úgy a magyar titkosrendőrség, mely holtáig rajta tartotta a szemét. Nem hiába.

Noel Field kanyargós pályafutása az amerikai külügyminisztériumban kezdődött, ahol egyre magasabb tisztségeket töltött be, míg a harmincas évek közepén kvéker neveltetéséből fakadó naiv, világjobbító idealizmusától elvakultan mintegy „meg nem tért”, és titokban hithű kommunistává nem lett − Sztálinnak lelkes, odaadó híve, majd végül a szovjet hírszerzés beszervezett kémje. Attól fogva, a titkos nemzetközi kommunista mozgalom katonájaként már csak a vakhit vezérelte: végrehajtott bármilyen feladatot, amit a Párt rábízott. Közben egyszerre volt pártkatona, és idealista emberbarát: egy segélyszervezet vezetőjeként embereket mentett a spanyol polgárháborúban, és aztán a világháború alatt is, Svájcban, de mivel némileg képlékeny volt a lelkiismerete, megbízatásához híven, főleg csak kommunistákat, hogy pártfogoltjai a háború után majd segítsenek hazájukban hatalomra juttatni a kommunizmust, és ennek során sok későbbi kelet-európai vezetőt személyesen is megismert.

Sztálin mélységes gyanakvással tekintett minden külföldi kommunistára, ezért amikor 1948-49-ben koncepciós perek sorozatát rendezték a „béketáborban”, ők lettek a legalkalmasabb bűnbakok, az amerikai Noel Field pedig − a régi, megbízható szovjet ügynök, a hű kommunista, Sztálin rajongója, aki oly sokakat ismert a vádlottak közül − a vád legalkalmasabb koronatanúja. Fieldet az NKVD Prágába csalta, és elraboltatta, majd átadta az ÁVO-nak, mert a Rajk-per előkészítésében is nagy szükség volt rá. Fieldet természetesen megkínozták, és ő – akarva-akaratlanul – ezt a feladatát is teljesítette: vallomása az NDK-tól Magyarországon át Lengyelországig tucatnyi embert juttatott akasztófára. De ezután sem engedték ki a börtönből, ahol elfeledetten tengette életét még évekig − szabadulásához előbb meg kellett halnia Sztálinnak, akit Field a börtönben is megsiratott, amikor megtudta a hírt. Mert Field nem tört meg – amikor végül is 1954-ben kilépett a Fő utcai börtön kapuján, ugyanolyan meggyőződéses kommunista volt, mint amikor letartóztatták. Semmilyen ténytől sem hagyta magát megrendíteni, és fogláraira is elvtársaiként tekintett. Meg is lett a jutalma: kérésére felvették a Magyar Szocialista Munkáspártba. Amikor 1970-ben meghalt, a Népszabadság „az amerikai munkásmozgalom régi harcosaként” búcsúztatta.

Field, aki ifjú korában világmegváltónak készült, majd szent meggyőződésből kém és hazaáruló lett, a hitében mindenre mentséget találó „ártatlan szörnyeteg”, legalábbis különös ember volt, akinek a sorsa sok meghökkentő tanulságot kínál a XX. század titkos története iránt érdeklődő olvasónak, Kati Marton pedig a legapróbb részletekig végignyomozva tekervényes életpályáját, válaszokat is kínál a mindenkiben felmerülő kérdésekre.

_____________________________

KATI MARTON magyar származású amerikai író és újságíró. Rádió- és tévériporterként, valamint a The New Yorker, az Atlantic Monthly, a The Times of London, a The Washington Post, a The Wall Street Journal és a Newsweek munkatársaként számos szakmai elismerést és díjat kapott, a „Titkos hatalom” című könyve felkerült a The New York Times bestseller-listájára. Első könyve a magyarul is megjelent Wallenberg-életrajz volt, de „Egy amerikai asszony” című regényével szépíróként is bemutatkozott már. Jelentős emberi jogi tevékenységet fejt ki egy nők és leányok jogait védő nemzetközi szervezet élén, s 2001 óta a háborús zónákban élő gyermekeket gondozó ENSz szervezetnek is munkatársa. 2008-ban Pro Cultura Hungarica díjat kapott, 2009-ben pedig ő volt az „Extremely Hungary – Csordultig magyar” címet viselő, New York-i és washingtoni magyar kulturális évad védnöke. Tagja a Budapesten működő Közép-európai Egyetem (CEU) kuratóriumának.

__________________________________________________________________________

Magvető Könyvkiadó

Megjelent Kun Árpád és Szilasi László új kötete



Kun Árpád: Megint hazavárunk

A Boldog Észak szerzőjének új regénye

Kun Árpád: Megint hazavárunk 2006 októberében egy négytagú család útra kel, hogy egy rozoga Suzukin átszelje Európát: elhagyja Magyarországot, és otthont találjon a „boldog északon”.
Kun Árpád új regényének főszereplő elbeszélőjét rafinált módon Kun Árpádnak hívják. Mégsem életrajzot, hanem igazi szépirodalmat tart a kezében az olvasó. Bár a regény lapjain megelevenedik a soproni gyerekkor, a 2000-es évek magyar közege, az emigráció mindennapjai, a Megint hazavárunk nem csupán egy páneurópai bédekker. Inkább egy magával ragadó, letehetetlen útikönyv arról, hogy hogyan tudunk függetlenné válni őseink mintájától úgy, hogy mégis szeretjük őket, arról, hogy hogyan tudjuk magunkat megtalálni a mindennapi teendőinkben: arról, hogy hogyan tudunk felnőni.
A szerző előző regényéhez, a Boldog Északhoz hasonlóan ezt a könyvet is egyfajta hit hatja át: a bizalom abban, hogy az ember szabad akarata megnyilvánulhat abban is, hogy jó és javít.
„Hogy én mennyire vagyok boldog vagy boldogtalan, arra egy nagyon bonyolult választ fogok adni a készülő könyvemben”, ígérte a szerző egy interjúban. A bonyolult, gyönyörű válasz elkészült.

Részlet a regényből

Bal felől megnyílt a fasor. Életem egyik fontos elágazásához közeledtem.
A vizsgabiztos korábban arra utasított, hogy „a legelső lehetőségnél” kanyarodjam balra. Húszméternyi tétovázás után kitettem az indexet. Hármasból kettesbe váltottam, lepillantva a sebességváltóval ügyködő jobb kezemre. A fejfordítással egy időben rájöttem, hogy megint hibázom. A vizsgabiztos alig néhány sarokkal arrébb már rám dörrent egyszer, hogy ne azt a rohadt sebességváltót bűvöljem, ami, köszöni szépen, bekattan anélkül is, hanem az utat nézzem ezerrel.
Minden idegszálammal a vezetés ismert, de még nem gépiesen begyakorolt mozdulataira kellett összpontosítanom. Látómezőm szélén, a középső visszapillantó tükörben éber álomként derengett a hátsó ülésen elterpeszkedő vizsgabiztos. Most, hogy a középvonal felé húzódtam, a mögöttem lévő forgalom ellenőrzése végett jogosan tekintettem bele ebbe a tükörbe.

Kun Árpád


1965-ben született Sopronban. Jelenleg Norvégiában él.

A tengeren túlra készült, hogy nyelvet váltva angol író legyen, de csak a pesti bölcsészkarig jutott, ahol magyar-történelem szakon végzett 1991-ben. Később Kolozsvárra ingázott, ahol két évig hétvégi gimnáziumot szervezett. 1996-ban Párizsban diplomát szerzett francia irodalomból. Félszívvel végigjárt egy doktori képzést esztétikából a 90-es évek végén, de nem lett doktor, háromnegyed szívvel egyetemen francia festészettörténetet tanított, egy negyed szívvel forgatókönyveket írt egy tévésorozatnak, majd megint háromnegyed szívvel Bordeaux-ban volt magyar lektor 2003 és 2005 között. 2006 óta feleségével és négy gyerekével Norvégiában lakik. Egy fjord-parti faluban házi kisegítőként dolgozik időskorúak mellett. A családjának él meg a szépirodalomnak, de szeret rétest nyújtani, gombát szedni – és még sok mást.

Könyvei:
Bál (versek, 1991), Esőkönyv (novellaciklus, 1995), Medárdus énekel (versek, 1998), Véletlen madár (versek, 2003), Szülsz (2011)

A fotót Szilágyi Lenke készítette.

Díjai

Holmi Kritikapályázat 1. díj (1992), Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj (1993), NKA Irodalmi Ösztöndíj (1994, 2011), Soros Irodalmi Ösztöndíj (1999), Déry Tibor-jutalom (2000), Merész mandulafácska epigrammapályázat 1. díj (2009), József Attila-díj (2013), Aegon Művészeti Díj (2014)

Könyvei a Magvető Kiadónál:

Boldog Észak (2013), Megint hazavárunk (2016)

Szilasi László: Amíg másokkal voltunk

Három kisregény, három borostyánkő: Babits, Jókai, Bessenyei

Szilasi László: Amíg másokkal voltunk Három költő kisregényét tartja kezében az Olvasó. Babits Szegeden, Jókai a levert forradalom utáni bujdosás idején, Bessenyei György szülőföldjén, Tiszabercelen, a magyar vidék pusztaságában. Mindannyian számkivetettek. Mindannyian remeték, elhagyottak, elveszettek. De mindannyian készülnek valami nagyszabásúra, valami rendkívüli teljesítményre. Magukra készülnek. A kiteljesedésre. Mindahányuk készülődésének tétje a magyar irodalom egy kivételes eseménye. A történetek arról szólnak, hogy megcsinálják. Unikális magyar próza ez, Mészöly és Ottlik hangját egyaránt idéző, a sűrűség, a sűrítettség mámorával áthatott, a tárgyi és a természeti világot líraian és tudományosan részletező. Mindemellett afféle minimalista enciklopédia is, amely időről időre lélegzetelállító panorámákat mutat nekünk. Arról szól ez a három egymással összefüggő szöveg, hogy a magány lehet ugyan menedék, lehet büntetés, lehet a sors különös nehezménye, ám a zsenialitás előbb-utóbb kibontja a maga súlyos rétegeit, szabaddá teszi a lelket, és olyasmit alkot, ami egy nemzet nyelvében maradandó lesz. Három kisregény, három borostyánkő, amelyből három arc néz ránk eddig kevéssé ismert módon.

Részlet a kötetből

Január másodikán éjfélkor nem valami jó állapotban érkezett meg Szegedre, köhögve vánszorgott az üres sugárúton a Vitéz utcáig. Másnap kezdődött a tanítás. influenzás volt, igyekezett helytállni az osztálytermekben betegen is, de a Kass vigadóban, a szombat esti tanári mulatságon szégyenszemre belesült a taknyos orrával a bosztonba.
A tankerület főigazgatójaként hosszú évek óta dr. Platz Bonifác ciszterci szerzetes regnált. Titkolta, mégis tudta mindenki, hogy amikor a bajai ciszterci főgimnáziumban hivatalosan is felmentették a tanítás alól, a zirci apát titkolt ajánlása jócskán megtámogatta őt az új, állami állása elnyerésében. Platz karácsony előtt nyugdíjba vonult. Homor igazgató azóta országszerte minden követ megmozgatott, hogy ő maga lehessen az utódja. A középiskolai ügyosztály végül egy fővárosi gimnázium igazgatóját, Szele Róbertet nevezte ki. Senki nem ismerte, de a tanáriban azt beszélték, a szörnyű Barkóczy minisztériuma ebben a tankerületben is maradéktalanul érvényesíteni kívánja a római katolikus szellemet. Ez volt a kázus januárban.

_________________________________

Honlapoptimalizálás

Kreatív weboldal optimalizálás - Google helyezés javítása keresőmarketing módszerekkel: releváns tartalom, honlapszöveg kulcsszavas megfeleltetése a keresőszempontoknak: Honlap ajánló - tartalom optimalizálás

A bejegyzés trackback címe:

http://100ezerkolto.blog.hu/api/trackback/id/tr611775193

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu